Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 3-4. füzet A TALAJVÍZÁLLÁS IDŐSOROK VIZSGÁLATA A DUNA-TISZA KÖZÉN DR. KOVÁCS JÓZSEF, SZABÓ PÉTER, SZALAI JÓZSEF Magyarországon a talaj vízjárás periodicitásának vizsgálata az 1950-es években kezdődött. Rónai (1953, 1956) tesz említést az alföldi, és más talajvízszint-megfigyelő kutakban egységesen jelentkező 14-20 éves periodicitásról. Ez a hosszú periódus az alföldi rétegvizekben is megjelenik. Az ebben az időszakban alkalmazott módszerekhez a kimutatására alkalmas, zavartalan időszak - az alföldi, negyedkori vízgyűjtők fokozott vízkitermelése miatt - a 70-es évek közepéig terjedt (Rónai 1978). A periódusok kimutatására az éves vízjáték kisimításával (mozgóátlagolással) nyert, úgynevezett vízjárási jelleggörbék szolgáltak. Az éves talajvízjárás vizsgálatában többen értek el kiemelkedő eredményeket (Ubell 1953, Kovács 1959, Szabó 1959, I960. Rétháti 1974). A talajvíz szintjét befolyásoló tényezők okozhatnak rövid idejű, kis ingadozásokat, de ennél sokkal fontosabb a talajvízszint szezonális, éves és többéves periodikus változása. A talajvízjárásnak az évszakos időjárási viszonyoknak megfelelően hosszú időszak vízjárásából levonható jellemzői szerint évi menete van. Az éves periódus az ősz végén a vízszint emelkedésével kezdődik, ami folyamatosan, vagy szünetekkel a tavasz közepéig tart. A maximum elérése után a vízszint süllyedni kezd - rendszerint - október-novemberig. Ez a jellegzetesség megfigyelhető az Alföld egész területén. A jelenség magyarázata az, hogy ősszel a csapadékosabb és hűvösebb hónapok alatt a csapadék jelentős hányada beszivárog a talajba. A télen lehullott hó olvadékvizével is ez történik az olvadáskor tavasszal, míg a nyári hónapokban a nagyobb párolgás és a növényzet vízfelhasználása miatt a vízszint csökken az ősz végéig. Ez a vízjárás általánosan jellemzőnek tekinthető az Alföldön, a különbség csak a vízszint ingadozásának mértékében van. Nagy a vízszintingadozás a nagy folyók közvetlen közelében, beszivárgási területek közelében, finomabb szemcse-összetételű víztartóban (minél finomabb szemű a réteg, annál nagyobb az ingadozás). Az ingadozás mértékét a talajvíz felszín alatti mélysége is jelentősen befolyásolja (Rónai 1985). Az éves perióduson kívül többéves periódusok is megfigyelhetők a talajvízszint ingadozásában, amelyeknek az időjárásban mutatkozó többéves periódusokkal csapadékosabb és szárazabb időszakok, napfolttevékenység stb. - való kapcsolatának feltárására számos vizsgálat történt. Az ok-okozati összefüggés keresésének kevésbé sikeres voltát valószínűleg az okozta, hogy ezek a hatások együttesen alakítják ki a hosszabb periódusokat. Az Alföldön megismert legkisebb periódus az évesen kívül, a 14-16 éves periódus, de kimutatható ennek kétszerese is, a 28-30 éves periódus is (Rónai 1985/ A kézirat érkezett: 2004.11.21. Dr. Kovács József ok. geológus, geomatematikai szakgeológus, ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék Szabó Péter oki. geológus, GEOHIDROTERV Kft. Szálai József oki. térképész-hidrológus, VITUKI Kht