Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
602 Szilágyi József Esetünkben a Q - h értékpárokat a Manning-tgyenlet szolgáltatja, továbbá B{h) = В = konstans. A bemeneti vízállás értékek vízhozamokká történő átalakítására (14) explicit összefüggést ad. A formulában található vízállás érték idő-deriváltját retardált véges-differenciával közelítettük. A kimenetnél, amikoris a modell által számolt vízhozamokat kell vízállásokká visszaalakítani, a (ll)-es és természetesen a (14)-es formula is implicitté válik. A szükséges iteráció jelentősen felgyorsítható, ha kezdőértékként a Manning-egyenlet szolgáltatta, a modell által számolt vízhozamértékhez tartozó permanens vízállásértéket adjuk meg. A 2. ábrán az optimalizálás (n op t= 7, k op t = 0,51 h" 1 ismételten) eredménye látható. A négyzetes átlaghiba 0,31 cm, ami mintegy 30%-os javulást jelent a Jones-formula nélküli futtatás eredményéhez képest. 2. ábra. A Saint-Venant-egyenletek numerikus megoldásának be és kimeneti idősorai valamint az árhullám-transzformáció eredménye a Jones-formula segítségével nempermanens vízhozamgörbék alkalmazásával. Figure 2. Input and output time series of the numeric solution of the Saint Venant equation, and the result of the flood-hydrograph transformation that was made by using unsteady-state flow rating curves A harmadik típusú futtatásnál figyelembe vettük azt, hogy a gyakorlatban a víztükörszélesség vízállás szerinti függése általában nem ismert, így az eredeti Jones-formulához, (11), kellett visszanyúlnunk. A kinematikus hullám sebességét ekkor az alkalmazott hidrológiai modell paramétereinek segítségével becsültük az ^ =AL_ =kAL (15 ) nk~ x n összefüggés segítségével.
