Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és curstacea plankton biodiverzitás monitorozása a Tiszabercel Balsa közötti Tisza szakaszon és holtágban

A Rotatoria és Crustacea plankton biodiverzitás monitorozása a ... 499 Synchaeta tremula, Trichocerca pusilla, a planktonrákok közül pedig a Bosmina longirostris, Daphnia longispina, Diaphanosoma brachyurum, Eucyclops serrulatus, Eudiaptomus gracilis. A Zooplankton vizsgálatok alapján a Tisza felső szakasza ( Tiszabecs, Záhony) mezotróf, lentebb eutróf, de a duzzasztott szakaszokon eupolitróf állapot is előfordulhat. A folyó vízminősége ß, ill. a-ß mezoszaprób jellegű, áradások alkalmával amezoszaprób állapot is kialakulhat. A Kiskörei-tározó zooplanktonját igen részletesen vizsgálták az elmúlt években. Ezek kiterjedtek a plankton minőségi és mennyiségi felmérésére, a szezonális változások megfigyelésére, valamint a mozaikosság és a biodiverzitás megállapítására (Zsuga 1994, 1998, Zsuga-Bancsi 1995). A ciánszennyezés alatt és azt követően a Tiszán és a mellékvízfolyásain a Közép Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai által végzett Rotatoria, Cladocera és Copepoda vizsgálatok során összesen 306 faj előfordulását jegyezték fel. A legnagyobb taxon számot Tiszafüred (60), míg a legkisebbet Tiszasziget térségében (35) találták. Számos olyan a hazai vizeinkben ritka előfordulású faj is előkerült elsősorban a Tisza vizéből, amelyeket onnan a korábbi vizsgálatok során nem írtak le. Ezek többségének élettere nem a plankton, hanem a vízi növényzet közötti víztér, vagy a fenéküledék felszíni rétege. A víztérbe bemosódással kerülhettek. A cianid szennyezés időszakában végzett vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy a plankton nagy része, mintegy 70-80%-a elpusztult, melyek között Rotatoria és Cladocera fajok egyaránt megtalálhatók. A szennyvízcsóva levonulását követő néhány nap elteltével már csekély egyedszámban néhány faj előkerült, elsősorban a nagy alkalmazkodóképességű szervezetek voltak ekkor jellemzőek. Vizsgálati eredményeik szerint a Tisza zooplanktonja az elmúlt 10-15 év eredményeihez képest megváltozott. Ez elsősorban az áradást követő időszakban vált jellemzővé, amikor a csökkenő víztömegben előforduló együttesek faji összetétele és egyedsűrűsége volt más 2000-ben, mint korábban. Ehhez hozzájárulhat a különböző hatásmechanizmusú mérgezéseket és nehézfém tartalmú szennyező-hullámokat követő árvíz, továbbá a halak (elsősorban busák) tömeges kipusztulása. A február végétől október végéig tartó vizsgálatsorozat eredményeiből látszik, hogy a folyó vízgyűjtőjén egy más, fajösszetétel és egyedsűrűség tekintetében a korábbi években „megszokott" Zooplankton állománytól eltérő, a sok ritka előfordulású taxon mellett időszakosan az évszakokra jellemző egyedsűrűségi viszonyokat jóval meghaladó Zooplankton állomány alakult ki. Az ökológiai viszonyok nagy mértékű megváltozása után a Tisza planktonjában viszonylag hamar megindult az újranépesedés, amelyben nagy szerepe volt a szennyezéssel nem érintett mellékvizeknek, a hullámtérnek és a Kiskörei-tározónak is. A kis diverzitású kezdeti időszak után egy mennyiségi és minőségi tekintetben is gazdagabb plankton együttes alakult ki, melynek összetételét az éghajlati sajátosságok mellett nagymértékben meghatározzák a Tisza vízjárási viszonyai, valamint hidroló-