Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és curstacea plankton biodiverzitás monitorozása a Tiszabercel Balsa közötti Tisza szakaszon és holtágban

500 Gulyás Pál giai adottságai is. A mennyiségi vizsgálatok eredményeinek összehasonlításából az látható, hogy már 1992-ben is kialakultak hasonlóan nagy egyedsűrűségű Zooplankton állományok a Tisza magyarországi szakaszán. A Szamos és a Tisza folyókat ért romániai eredetű cianid- és nehézfém szennyezések Rotatoria és Crustacea planktonra gyakorolt hatásainak részletes értékelése is megtörtént ( VITUKI2001, 2002). 2. Vizsgálati módszerek A vízmintákat a vízfelszínről merítettük. Az évszaktól és a vízhozamtól függően 50-100 liter vizet szűrtünk át 70 «m szembőségű plankton hálón. A tömörített mintát kétféle módon dolgoztuk fel. Az első esetben, amikor kevés állat gyűlt össze a hálózott minta üledékében az egész mintában megszámláltuk az állatokat. Abban az esetben, amikor túl sok egyed gyűlt össze a hálózást követően a mintatároló üveg alján, azokat a mikroszkópos számlálás előtt mérőhengerbe mostuk át és ismert térfogatra töltöttük fel. Ennek alikvot részét 5 ml-es számlálókamrába töltöttük és Utermöhl-féle plankton mikroszkóppal a teljes kamrafeneket, vagy annak ismert részterületét átvizsgálva megszámláltuk az abban levő állatokat. Az egyes taxonok állománysűrűségét az eredeti minta térfogategységére vonatkoztatva egyed/100 1 mértékegységben adjuk meg. A meghatározáshoz a következő határozókönyveket használtuk: Bancsi 1986, 1988, Koste 1978 (Rotatoria), Gulyás 1974, Gulyás-Forró 1999 (Cladocera), Dévai 1977, Einsle 1993, Forró-Gulyás 2001 (Copepoda). 3. Mintavételi helyek és időpontok A Zooplankton vizsgálatokat 1996-2001. között végeztük. A mintavételek negyedévenkénti gyakorisággal a tíz helyről történt (1. ábra) 1. Tisza, Tiszabercel bal part 569 fkm, 2. Tisza, Balsa komp sodor 557,5 fkm, 3. Szakadás, Tiszabercel (árvédelmi töltéstől 150 m-re), 4. Oláh-zugi-Holt-Tisza, Tiszabercel (a holtág kanyarjában), 5. Mocsolya, Gávavencsellő (beton áteresz mellett, árvédelmi töltéstől 350 m-re), 6. Marót-zugi-Holt-Tisza, Gávavencsellő (árvédelmi töltéstől 200 m-re), 7. Kacsa-tó, Gávavencsellő (árvédelmi töltésnél levő kanyarban), 8. Lónyai-csatorna, Gávavencsellő közúti híd, 9. János-tó, Gávavencsellő (labdarugó pálya mögött, közúttól 200 m-re), 10. Remete-zugi-Holt-Tisza, Gávavencsellő (a holtág végétől E-ra 200 m-re). A vizsgálatok eredményeit az 1. táblázat fajlistája tartalmazza.