Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Papp Ferenc: Vízminőség-védelmi kotrás a Balatonon

Vízminőség-védelmi kotrás a Balatonon 491 A kotrás szükséges időtartamát a medence foszformérlegét leíró tapasztalati összefüggés előjelének folyamatos ellenőrzése adja. Eszerint a kotrást addig célszerű folytatni, míg az alábbiak szerint számitott ВНР egyenleg pozitív: BHPi = ВНР,., + ВНР m-l) + BHP

2(i-i) - 0,07

KTi • d

k

l - 25 ahol: ВНР, (t) - a foszformérleg adott évi egyenlege BHPi-i (t) - a foszformérleg előző évi egyenlege BHPia-i) (t/év) - az előző évi közvetlen külső foszforterhelés BHP

2<i-i) (t/év) - az előző évi közvetett külső foszforterhelés (Zala) KTi (0,01 km

2 /év) - az adott évben végzett kotrás területe dki (dm) - az adott évben végzett kotrás tényleges (hatékony) vastagsága A kotrás helye a laza mederüledék felhalmozódási területe. A Keszthelyi-medencében a korábbi tapasztalatok alapján és az üledéktranszport modellekkel kapott kutatási eredmények (BME 1999) figyelembevételével két ilyen nagykiterjedésű egységet jelöltek meg: a Vonyarcvashegy és Balatongyörök közötti 3 km hosszú és 1,5-2,5 km széles, összesen 6 km

2-es part menti sávot, valamint a keszthelyi kanyarban egy 4 km

2-es mederrészt (9. ábra). Ezeken belül az éves kotrás területét az interaktív üledékréteg-vastagság előzetes felmérése alapján célszerű kijelölni. A foszforban gazdag friss üledék legnagyobb felhalmozódásának helyét pedig szondázással, geofizikai szelvényezéssel vagy penetrométeres feltárással lehet megkeresni. 9. ábra: Üledék-felhalmozódási helyek és mintavételi pontok a Keszthelyi-medencében Figure 9. Points of sediment accumulation and sediment sampling in the Bay of Keszthely