Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról

A települési csapadékvíz-elhelyezés időszerű problémáiról 443 2.1.5 Igazgatási-intézményi (nem-szerkezeti) megoldások. A csapadékvíz kártételei (elöntés, vízminőség romlás) elleni védekezésnek számos intézményi, jogi, a tervezéshez, karbantartáshoz kötődő stb. módszere létezik, melyek nem igényelnek műtárgyakat, építményeket, azaz szerkezeteket, vagy csak kis mértékben játszanak benne szerepet mérnöki létesítmények. Ezeket a megoldásokat nem-szerkezeti módszereknek, vagy alacsony szerkezeti tartalommal bíró módszereknek nevezik az angol nyelvű irodalomban (non-structural methods, low-structural methods) és növekvő fontosságúnak bizonyulnak napjainkban. Jórészt megelőző jellegűek és ennek folytán igen költség-hatékonyak. Magyarul nem alakult ki még általánosan elfogadott elnevezésük. A nem-szerkezeti kifejezés némileg bizonytalan, vagy nem egyértelmű, ezért az igazgatási-intézményi módszerek kifejezést javaslom használni. Az igazgatási-intézményi módszerek sorába tartozó (hosszú távú) tervezés során arra kell törekedni, hogy a vízgyűjtő eredeti jellemzői a lehető legkisebb mértékben változzanak meg a városfejlesztés kapcsán, a természetes hidrológiai és hidraulikai egyensúlyt minél kevésbé zavarják meg. Az előrelátó tervezés figyelembe veszi a természetes vízelvezető rendszereket, nem növeli feleslegesen a lefolyás mennyiségét, megőrzi a talajvízdúsítás lehetőségét. A vízgyűjtő minél nagyobb részét tartja meg természetes állapotban, elkerülve a meredek lejtőket és a kiterjedt vízzáró felületeket, minél több vizet irányítva vízáteresztő felületekre, vagy szivárgókba. Ugyanakkor nem von fejlesztésbe olyan területeket, amelyek elöntésre érzékenyek, vagy előrelátóan gondoskodik megfelelő védelemről. Számítógépes modellek gondos használatával megállapíthatók a vízgyűjtő lehetséges válaszai a városfejlesztés különböző változataira. Erre a célra számos alkalmas modell áll rendelkezésre, melyek lefolyás idősorokat és szennyezőanyag árhullámokat egyaránt képesek szimulálni. Az erózió elleni védelem (növényi és gépi egyaránt) lényeges befolyást gyakorol a befogadó szennyezőanyag terhelésére. A megoldások lehetnek talajtakarás, füvesítés, gyeptéglázás, hordalékfogók alkalmazása, teraszozás, padka kialakítása. A városi vízgyűjtők felszínének és csatornahálózatának megfelelő karbantartása és tisztítása javíthatja a lefolyás és a befogadó vizek minőségét. A vonatkozó kérdések az alábbiak: - A szemetelés. A szemetelés rossz szokása problémát jelenthet mind fejlett, mind fejlődő országok nagyvárosaiban, bár csökkentése csak kisebb mértékben javít a vízminőségen. A környezeti nevelés, szemétgyűjtők megfelelő helyre történő kihelyezése és a közvélemény figyelmének felhívása segíthet a helyzeten. Hasonló a probléma az állati (főleg kutya) ürülékkel is, melynek eltakarításában a „gazdik" nem szívesen vesznek részt. Jogi eszközök, illetve kihelyezett speciális gyűjtők segíthetnek ennek rendezésében. - A vegyszerek. Csúszásgátló anyagok, gyom- és rovarirtók, műtrágya, olaj stb. túlzott mértékű és esetenként nem megfelelő alkalmazása felesleges mértékű terhelést okoz. Ezt elkerülendő a használati utasítás fel kell hogy hívja a figyelmet a szer veszélyességére is. - Az utcasöprés. Annak ellenére, hogy az eltávolítás mértéke szóródik, hatékony megelőző módszernek tekinthető. A söprés gyakoriságát költség / hatékonyság