Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról
444 Gayer József elemzés alapján határozhatjuk meg. Utcai locsolóautók „bevetése" kiegészítő módszer, bár ez csak ott engedhető meg ahol az így lefolyó vizet kezelik (Buzás-Somlyódy 1997). Budapesten pl. évi 350-750 ezer m 3 vizet használnak erre a célra, ami az egy napi lakossági vízfogyasztás nagyságrendje. - Az úttest karbantartása azért fontos, mert a burkolatról lekopott / levált részecskék egy idő után a lefolyásban jelentkeznek terhelésként. - A csatornahálózat elemeinek karbantartása. Hordalékfogó akna, ha nem tisztítják ki eső után, jelentős terhelést eredményezhet a következő csapadékesemény során, mert a rothadásban levő iszapot a víz bemossa a csatornába. Az aknatisztításnak ezért különösen nyári időszakban fontos szerepe van. A csatornatisztítás, (különösen kis fenékesés esetén) javítja a csatorna vízvezető képességét és ezáltal csökkenti az elöntés-veszélyt és a túlfolyások számát is. A hálózat karbantartása általában csökkenti az első szennyezéshullám káros hatását. 2.2. A csapadékvíz, mint alternatív vízforrás Az ivóvíz árának emelkedése miatt egyrészt, másrészt a háztartási komfortszint növekedése okozta vízigény növekedés előtérbe hozta a telken belül lehulló csapadékvíz hasznosításának gondolatát a fejlett országokban is. Hazánkban elsősorban a karsztvidékeken alakult ki a háztetőről lefolyó csapadékvizet gyűjtő házi rendszerek építésének gyakorlata (Horváthné-Wisnovszky 2003). A korszerű, csapadékvizes ciszternás vízellátási rendszer ingatlanonként, vagy házcsoportonként is kiépülhet. A létesítmény tulajdonképpen egy társas közmű, mely polgári szerződéses együttműködéssel létesített ciszternából és vízgépészeti berendezésből áll. A ciszterna vizéből táplálják a családi tulajdonú alrendszeri hálózatokat és berendezéseket. ( König 1999). Bartenbach (2001) szerint az átlagos házi ivóvíz igények 40-50%-a elégíthető ki szűrt csapadékvízből, míg Dulovicsné (2003) 45 liter/fő/nap csapadékvíz használati lehetőséget mutat ki. Erre elsősorban családi házak, nyaralók esetén nyílik lehetőség, ahol WC-öblítésre, mosásra, bel- és kültéri burkolatok tisztítására, öntözésre, kerti díszmedencék feltöltésére, vízpótlására lehet használni az ily módon nyert vizet. A csapadékvíz hasznosítása révén nem csupán a közműves ivóvíz fogyasztása csökkenthető, de késleltethető illetve csökkenthető a csapadékvíz lefolyása is, és ezáltal a belterületi elöntési kockázat is kisebb lesz (Horváthné-Wisnovszky 2003). A tárolt csapadékvíz mennyiségét és minőségét a gyűjtő tetőfelület mérete és anyaga határozza meg {Dulovicsné 2003). Jók a cserép és műanyag felületek, a fémhéjazat bár sima, a fémionok kioldásának veszélyét hordozza, hasonlóan a betoncserépnél is várhatók kémiai reakciók. Palatetők a csapadékvíz felhasználáshoz nem ajánlottak, a bitumenes tetők esetén a szag és elszíneződés veszélye okoz gondot (Dulovicsné 2003). König (2002) egy négytagú család 150 m 2 alapterületű házát alapul véve készített vízmérleget tetővíz hasznosítására. Hazai körülményekre adaptálva (Dulovicsné 2003) 600 mm-es évi csapadékmagasságból kiindulva és 75%-os kihozatalt feltételezve 67,5 m 3/év felhasználható mennyiség adódik. Másrészt a csapadékvízből a háztartásban és a ház körül hasznosítható becsült mennyiség fejenként az alábbi:
