Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról

A települési csapadékvíz-elhelyezés időszerű problémáiról 441 12. ábra. Hordalékfogó (EPA NSW 1997) Figure 12. Sediment catch basia (after EPA NSW. 1997) hozzáfolyás állandó vízborítás tározó vizenyős terület 13. ábra. Harmadlagos tisztítási rendszer (EPA NSW 1997) Figure 13. Tertiary treatment system (after EPA NSW, 1997) Közülük a legelterjedtebb a szűrősáv (pufferzóna) illetve a gyepes vápa. A szikkasztóárok, -medence és a porózus burkolattal kapcsolatban dokumentált problémák miatt, ezek alkalmazása különös körültekintést igényel (

EPA NSW 1997). Harmadik fokú kezelési eljárásnak a gyökérzónás - nádastavas tisztítási rendszert nevezik. Ez kialakítását tekintve általában legalább két egységből áll. Egy mélyebb felvízi tározótóból, ahol legfeljebb a parti sávban található vízinövény és egy sekélyebb alvízi vizenyős területből, ahova vízi, mocsári növényeket telepítenek. Ez a tulajdonképpeni „épített gyökérzóna", vagy makrofita zóna (13. ábra). A harmadik fokozatú eljárások célja a finom hordalék és a tápanyag eltávolítása. Előnyük, hogy viszonylag jó eltávolítási hatásfokkal működnek a csapadékesemények széles tartományában. Az ilyen rendszer megfelelő működéséhez a durva hordalék eltávolítása szükséges (pl. előkezelés első fokozattal). Élőhelyet, rekreációs lehetőséget és esztétikai értéket egyaránt képvisel, így a több-szempontú tervezés egyik eszköze lehet. Ez a többcélúság növeli a környékbeli terület értékét is, ami egyben a csatornarendszer költség-haszon arányát is javítja. Lényeges ezért a környékbeliek és általában az érintettek bevonása a tervezésbe. Házcsoportok, kempingek, motelek szennyvizeinek tisztítására alkalmas eljárás, viszont hideg időben a rendszer nem működik, ezért alkalmazási köre korlátozott.