Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

336 Stelczer Károly medencében és a Morvamezőn) árvízvédelmi töltések építésével nagyobb területeket iktattak ki az ártérből Ezért az 1954. évi árvíz levonulási ideje a bajor és az osztrák Duna-szakaszon rövidebb lett, kevésbé tudott tározódni, ellapulni. Ha az 1899. és az 1954. évi árvizeket a várható valószínű legnagyobb árvizek kialakulásának szempontjából vetjük össze, akkor megállapíthatjuk, hogy - az 1899. és az 1954. évi rendkívüli dunai árvizeket ugyan egyértelműen az Inn áradása okozta, de az Inn (beleérve a Salzachot is) vízgyűjtőjén nem voltak azonos hidrometeorológiai jelenségek. Ugyanis az 1954-ben sem az Inn (a Salzach torkolata felett), sem a Salzach nem hozott annyi vizet, mint 1899-ben, de egyesülésük után azonban már lényegesen meghaladta az 1899. évi árvízszinteket: Simbachnál 170 cm-rel, az Inn torkolatánál, Wernsteinél pedig már 225 cm-rel volt magasabb (Völk 1955). Ha az Inn, a Salzach torkolata felett és a Salzach is az addig észlelt maximális árvizet hozta volna 1954-ben, akkor az egyesülésük utáni szakaszon, majd a Dunán Passau alatt, továbbá a magyarországi Duna-szakaszon katasztrofális árvízszint alakulhatott volna ki; - ha 1954-ben az Enns és a Traun ugyanannyi vizet szállít (1954-ben 2400 m

3 s"

1 értékkel volt kevesebb) és a tetőző vízállása ugyanúgy találkozik a dunai főhullámmal, mint 1899-ben, akkor „Alsó-Ausztriában és a magyar Dunaszakaszon is borzalmas katasztrófát idézett volna elő" (Kresser 1955). A 5. ábrán jól látható, hogy Struden és Bécs között az 1954. évi árvíz lényegesen alacsonyabb volt, mint az 1899. évi; - Károlyi (1955) a Dunaremete-Budapest közötti szakaszra meghatározta az 1954. évi árvíz szakadások nélküli tetőző vízállásait (5. ábra). Ez a számított érték Dunaremeténél 15 cm-rel, Budapestnél 10 cm-rel magasabbra adódott a mért értéknél; - Károlyi (1955) a Bécs-Esztergom közötti szakaszra meghatározta azokat a tetőző vízállásokat is, amelyek akkor következtek volna be, ha az Enns és a Traun ugyanannyi vizet szállít, mint 1899-ben (5. ábra). Ez a feltételezett árvíz a Bécs-Esztergom közötti szakaszon 50-70 cm-rel haladta volna meg a mért, ill. számított vízmagasságokat. Budapestre a mért 1954. évi árvízszinthez (805 cm) viszonyítva 859 cm-es, a szakadások nélküli (számított) árvízszinthez (815 cm) viszonyítva 889 cm-es tetőzés adódott (5. ábra). Emlékeztetőül: 1965-ben 845 (számított 866), 2002-ben 848 cm és 2006-ban 861 cm volt a legmagasabb vízszint. 4. Az árvíz elleni védekezés Az 1954. évi árvíz elleni tényleges védekezés a Duna magyarországi 416 km hosszú szakaszán július 8-ával Rajkánál, a szigetközi töltésen kezdődött és Mohácsnál augusztus 1-én ért véget (Serf-Sik 1955). Az 1954. évi árvíz elleni védekezés (Serf-Sik 1955), a védvonalak viselkedése (szivárgás 51 km hosszon, 90 csurgás és 143 buzgár) az árvíz alatt (Tápay 1955), a dunai védvonal részletes talajmechanikai vizsgálatának eredményei, benne a sziget-