Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

298 Filotás Ildikó bocsátás, a vizek mentén a partok emelése; ha ezáltal a folyómeder képessége nem változik. Nem engedélyköteles a birtok vagy birtokrész körülárkolása sem, ha a víz rendes lefolyása változást nem szenved. Az 1871. évi XXXIX. t. cz. rendelkezik a vízszabályozási társulatokról, meghatározva az érdekeltségi terület mai fogalmának megfelelő intézményt. „Mindennemű folyók és vizek mellett fekvő, vízmentes magaslatok által határolt, ekképp magában egy egészet képező ártér vagy valamely sziget birtokosai vannak jogosítva ármentesítő társulat megalakítására;" mondja ki a törvénycikk. Szabályozási társulatot a meder vagy vízfolyás rendezésére, partok biztosítására csak olyan önálló területek birtokosai alakíthatnak, amelyekben a szabályozás sem a szemben lévő, sem a felső vagy alsó birtokosoknak nem okoz hasonló munkálatok által el nem hárítható károkat. A társulatok megalakulásával, működésével, a tisztségviselőkkel és a társulat szerveivel kapcsolatos rendelkezéseket e törvénycikk ugyancsak tartalmazza. A közhatalmi intézkedések sorát erősítette az 1871. évi XL. t. cz., mely intézkedik a gátrendőrségről. Kimondja, a gátak, gátrendszerek, vízlecsapoló árkok, zsilipek, faültetvények, padkák, szabályozási művek különleges oltalmát. Ezeknek az építményeknek a fenntartása és megvédése „először az ármentesítő- és vízszabályozó társulatot, másodszor a törvényhatóságot és végül az államot illeti." Az előírt tilalmak megszegőivel szemben - sommás eljárás mellett - megfenyíttetés, fogság, szándékosság esetén 6 évig teijedő börtönbüntetés kiszabásának volt helye. Egyre részletesebb és differenciáltabb szabályozások jelentek meg a vízimunkák költségviseléséről. Az 1836. évi XXXVI. t. cz. az egyesek költségein készítendő vízi munkálatok előremozdításáról intézkedik. Eszerint a munkák költségeinek viselésére az érintettek rászoríthatok a Törvényszék előtt indítandó perrel. A költségviselők; a jobbágyi munkaerő, a földesurak, ha társulatba léptek, és a Kamara. A vízimunkák költségeinek biztosítására az 1878. évi XVI. t. cz. a közmunka- és közlekedési miniszteri tárca részére 1877-re külön keretet biztosított. E munkák a következők voltak: a budapesti Duna-rév szabályozása, a dunai védművek létesítése, a tiszai átmetszések, a Dráva szabályozási munkák és a fiumei kikötő létesítése. 1879-re szükségessé vált a vízszabályozási társulatokról szóló törvénycikk módosítása és kiegészítése; elsősorban a társulati költségek-járulékok kivetésével, továbbá a folyammérnöki hivatalokra vonatkozó rendelkezések beiktatásával. Az 1879. évi XXXV. t. cz. a Tisza és mellékfolyói mentén alakult vízszabályozó és ármentesítő társulatoknak adandó állami előlegekről rendelkezett. Az 1880. évi XX. t. cz. ugyanezen társulatok és Szeged szabad királyi város részére kötendő állami kölcsönről szól. A vízhasznosítási és vízkárelhárítási munkák beruházását segítette a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t. cz., mely kimondta, hogy a kisajátításnak - közérdekből - egyebek mellett helye van a hajózásra, az árvizek levezetésére, vagy az öntözésre szolgáló csatornák építésére, állóvizek és mocsarak lecsapolására, alagcsövezésre, a belvizek levezetésére, árvizek elleni védtöltések emelésére szolgáló létesítmények esetén. A Tisza-völgy ármentesítése érdekében a Kormány által teendő intézkedésekről az 1881. évi LU. t. cz. rendelkezik. A törvény úgy szól, hogy a közmunka és közlekedési