Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Orlóci István: A közösségi vízgazdálkodás felé

A közösségi vízgazdálkodás felé 21 A (13) bekezdés az alábbiakat rögzíti: „A Közösségen belül eltérő viszonyok uralkodnak, amelyek különböző, specifikus megoldásokat tesznek szükségessé. Ezt a különbözőséget figyelembe kell venni azoknak az intézkedéseknek a megtervezése és végrehajtása során, amelyek a víz védelmét és fenntartható használatát biztosítják egy vízgyűjtő határain belül. A döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni azokhoz a helyekhez, ahol a vízre hatást gyakorolnak, illetve azt használják. Prioritást kell adni a tagállamok felelősségi körén belül megteendő intézkedéseknek, a regionális és lokális körülményekhez alkalmazkodó intézkedési tervek felvázolásán keresztül." Jelen tanulmányban az EKI-nek csak a folyógazdálkodási vonatkozásaival foglalkozva, először a hazai intézmény „jogszerűségét" vizsgálom. Nevezetesen azt, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek rendszerébe illeszthető-e valamely víztestre vonatkozó önálló gazdálkodási módozat? Az EKI 13. cikk 5. pontja szerint a válasz egyértelműen igen: „. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kiegészíthetők a részvízgyűjtőkre, ágazatra, problémára vagy víztípusra irányuló részletesebb programok vagy gazdálkodási tervek készítésével a vízgazdálkodás egyes problémáinak kezelésére." Az EKI célja a preambulum ( 19) bekezdése szerint: „Ez az irányelv a vízi környezet fenntartását és javítását célozza a Közösségben. A célkitűzés főként az érintett vizek minőségére irányul. A mennyiség szabályozása kisegítő elem a jó vízminőség biztosításában, ezért ki kell fejleszteni a jó vízminőség biztosítását célzó mennyiségi intézkedéseket is". A Keretirányelv 1. cikkelye szerint a szabályozás célja: „Ennek az irányelvnek a célja, hogy olyan keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek .... és a felszín alatti vizek védelméhez, amely: - megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vizi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát; - előmozdítja a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot; - a vízi környezet fokozott védelmét és javítását célozza, biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és magakadályozza további szennyezésüket; - hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez, ezzel pedig hozzájárul az elegendő mennyiségű, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához ügy, ahogyan arra szükség van a fenntartható kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználathoz ..." A hazai folyógazdálkodás indokoltságát és a vízgazdálkodásba illesztését az irodalmi közlemények (Orlóci, Váradi, Láng 2004, Láng et al. 2001, 2002) ismertetik, céljáról pedig az I. táblázat tájékoztat; nevezetesen egységes rendszerben, a társadalom hosszútávú érdeke által meghatározott arányossággal törekedni kell