Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szalai Sándor-Bella Szabolcs: Az aszályos 2003. év

Az aszályos 2003. év 199 2. Az aszály kifejlődése 2003-ban régiónként Az aszály kifejlődését négy állomáson vizsgáltuk. A mérőhelyek kiválasztásához a PAI 2003-as térképét hívtuk segítségül (1. ábra). Látható, hogy nagyon rossz volt a helyzet a Tiszántúlon, főként annak a közepén, nagy térbeli változékonyság uralkodott Északkelet-Magyarországon, mérsékelt aszály volt az ország északnyugati részén, míg a délnyugati határszélen lényegében normál viszonyok voltak. Olyan állomásokat jelöltünk ki, amelyek az ország jól elválasztható régióiban találhatóak és különbözőképpen viselkedtek a 2003-as év folyamán. így vizsgáltuk az SPI alakulását Szegeden, Debrecenben, Mosonmagyaróváron és Pécsett. Mivel a meleg és száraz időszak lényegében augusztussal véget ért, így a vizsgált időintervallum 2002 augusztusától 2003 augusztusáig tartott. Az eredményeket állomásonként táblázatok foglalják össze, ahol a sorok az időt, az oszlopok az 1-9 hónapos alapperiódus hosszát jelölik. Egy-egy csapadékos szélsőérték hatása jobbra és lefelé terjed. A II. táblázat a szegedi SPI értékeket tünteti fel a 2002. augusztus-2003. augusztus időszakban. Szeged esetében az április sorban az első oszlopban az áprilisi csapadék SPI értéke, azaz lényegében a valószínűsége található, a másodikban pedig az április-március együttes csapadékösszegének valószínűsége. A 2. oszlopban levő 2,29-es érték azt jelenti, hogy a 2003 áprilisához tartozó kéthónapos SPI értéke 2,29, azaz a Szegeden 2003-ban előfordult március-április együttes csapadékösszege olyan ritka, hogy itt 100 évente körülbelül 2 alkalommal fordul elő. (Ez a standard normál eloszlásban a -2,29-hez tartozó érték.) A 3. oszlopban ugyanilyen in1. ábra A PAI indexek térképe 2003-ban Fig. 1. Map of the index PAI for the year 2003