Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Kalmár Elena-Mika János-Schirokné Kriston Ilona-Schlanger Vera-Szentimrey Tamás-Bella Szabolcs-Wantuchné Dobi Ildikó: A 2003. év időjárása a XX. század hazai tendenciáinak tükrében

142 Kalmár E.-Mika J.-Schirvkné Kriston I. Schlanger V.-Szentimrey T. Bella Sz.-Wantuchné Dobi I. E globális változás regionális sajátosságai - különösen a csapadék vonatkozásában - sokkal kevésbé biztosan körvonalazhatók, ami már önmagában is nehezíti annak eldöntését, hogy egy időszak anomáliája egybecseng-e az ugyanott várható tendenciával. De egy anomália összevetése a helyi tendenciákkal azért sem vezethet a feltett kérdés megbízható megválaszolásához, inert ezek az anomáliák egyrészt sokkal nagyobbak, mint az akár évtizedek alatt várható, globális változások megnyilvánulásai a helyi éghajlatban. Vagyis, biztosan nem arról van szó, hogy a korábbi szokásos klíma tolódott el ilyen rendkívüli mértékben. Ugyanakkor nem tudjuk kizárni azt, hogy a globális változással párhuzamosan akár az átlag körüli ingadozást hordozó légköri cirkuláció, akár az anomáliák fennmaradásában szintén szerepet játszó óceáni cirkuláció úgy módosul, hogy ezek viselkedése egy-egy pontban (pl. hazánkban) az átlagok egyszerű eltolódásánál sokkal markánsabban megváltoztatja az egyszer kialakult anomáliák időbeli fennmaradását, vagy a (mindenkori) sokévi átlag körül lehetséges egyedi szélsőségek mértékét. Minthogy ezek a mennyiségek (magasabb statisztikai momentumok, illetve a sztochasztikus folyamat „emlékezete"), melyek a legkevésbé sem az adott hely meteorológiai, illetve környezetfizikai jellemzőiben gyökereznek, hanem az egész globális éghajlati rendszer viselkedésének következményei, az egyedi anomáliák jövőbeli, akár csak statisztikus alakulása és a globális klímaváltozás közötti kapcsolatok megtalálása (paradox módon) nem elsősorban statisztikai, hanem klímadinamikai eszközök alkalmazásától várható. Konkrétan, a különböző léptékű determinisztikus klímamodellek továbbfejlesztése és kapcsolt futtatása nyomán remélhetünk érdemi betekintést a helyi éghajlat változása, évközi változékonysága és eseti szélsőségei között bonyolult kapcsolatok alakulásába. Addig a szélsőségek terén alig tehetünk mást, mint elfogadjuk, hogy idővel át kell értékelnünk az átlagos éghajlatról és annak szélsőségeiről kialakult, döntően a régmúlt adatain alapuló elképzeléseinket. S ami még fontosabb, erről az esedékes paradigma-váltásról időben értesítenünk kell az éghajlati adatokat felhasználó társterületek szakembereit is. IRODALOM Bartholy J.-Pongrácz R.-Matyasovszky I.-Schlanger V:. A globális klímaváltozás várható tendenciái a Kárpát-medence területére. In: Erdő és klima IV. kötet (szerk. Mátyás Cs. és Víg P.) Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 2004. IPCC: Climate Change 2001 : The Scientific Basis. Contribution of Working Group I to the Third Assessment Report of the Intergovernmental panel on Climate Change (Houghton J.

T.. et al., eds.), Cambridge University. Press, Cambridge, UK. and New York, USA, 2001. Magyarország Éghajlati Atlasza (Mersich I. et al. szerk.) Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2002. Mika J.-Ambrózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T.: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében. Vízügyi Közlemények LXXVII. évf. 3-4., 1995. Jones. P. D.-D. E. Parker-T. J. Osborn-K. R. Briffa: Global and hemispheric temperature anomalies - land