Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások
Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 109 - az árvizek alááshatják az EU fenntartható fejlődési programját, - az árvízi kockázatkezelés az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás része, és mint ilyen, holisztikus megközelítést igényel, figyelembe véve az összes érintett politikai területet, valamint az eddigi erőfeszítéseket, - az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás hozzájárul az árvizek valószínűségének és kedvezőtlen hatásainak növekedéséhez, - noha az árvizek teljes megelőzése lehetetlen, az emberéletet, a gazdasági javakat és a környezetet fenyegető kockázat csökkentése megvalósítható, - hosszú távú, integrált megelőző intézkedésekkel, különösen a területrendezési és területfejlesztési tervezés segítségével lehet a nemzeti, regionális és helyi szinten csökkenteni a kockázatot és elérni a jobb területhasználatot, - az árvízi kockázatkezelésnek pénzügyi konzekvenciái vannak és a meglévő pénzügyi mechanizmusokra épülő célszerű európai finanszírozásnak szerepe van. Figyelembe veszi, hogy a szubszidiaritás elve és a tagállamok képességei szükségessé teszik, hogy kellő rugalmasságot biztosítsanak számukra helyi, regionális és vízgyűjtő szinten, különösen a hatóságok szervezetét és felelősségét illetően, az árvízkezelési tervezés és kockázat térképezés terén, valamint a védelem szintének meghatározása és a célkitűzések elérésének ütemezése terén. Üdvözli és elismeréssel veszi tudomásul a Bizottság által végzett felméréseket, valamint az „Árvízi kockázatkezelés" c. előterjesztést, az összehangolt EU Cselekvési Program lényegi jellemzését. Egyetért (többek között) azzal, hogy - A tagállamok és a Bizottság - hatásköreiknek megfelelően - összehangolt tevékenységet végezzenek az árvízvédelem szintjének javítása, és az EU polgárokat, a javakat és a környezetet fenyegető potenciális árvízkockázat csökkentése érdekében, figyelembe véve az éghajlatváltozás közép- és hosszú távon előrejelzett hatásaira, - A közvélemény és az árvízi kockázat kezelés terén hatáskörrel rendelkező hatóságok árvízi tudatosságát növelni kell. - a Tagállamok, a Harmadik Országok, ahol ez alkalmazható és az Európai Bizottság együttműködését az árvíz megelőzés, árvízvédelem és árvízvédekezés terén javítani kell, maximálisan kihasználva a meglévő eszközöket, struktúrákat és egyezményeket, mint pl. a polgári védelmi Közösségi mechanizmust 1 8, - az árvízi kockázat kezeléssel és többek között az árvízi előrejelző és riasztó rendszerekkel kapcsolatos európai kutatás, tudás- és tapasztalatcsere továbbfej lesztendő, - az Európai integrált árvízvédelmi Cselekvési Program tartalmát az EU Bizottság előterjesztése alapján az EU Víz-igazgatóinak rendszeres találkozóinak keretében, az érdekeltek bevonásával kell kidolgozni, I R a magyar delegáció kitartó és következetes érvelésével elért, nagyon fontos eredmény, mely biztosítja, hogy a vízgyűjtőelv alapján, a tagállamok határain kívüli, az EU polgárok védelmét szolgáló intézkedések is megtervezhetők és finanszírozhatók legyenek az EU források támogatásával.
