Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

110 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án - a Tagállamok árvízi kockázatkezelési terveket és árvíz kockázati térképeket fejlesszenek ki és valósítsanak meg a vízgyűjtőkön és a tengerparti területeken, a nemzetközi vízgyűjtőkön más érintett Tagállamokkal és Harmadik Országokkal együttműködve*

9, kivéve azokat, melyeket a Tagállamok nem tekintenek negatív árvízi hatásoknak kitettnek, vagy ahol a megfelelő tervezési vagy megvalósítási tevékenység már folyamatban van, és ezért a cselekvési program kiterjesztése szükségtelen, - a Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az árvízi kockázat kezelési tervek az integrált vízgyűjtő kezelés elemei; a két folyamatnak ki kell használnia az együttműködésből származó közös lehetőségeket, - az árvízi kockázatkezelési tervek és a kockázati térképek kidolgozása a Bizottság előteijesztésének mellékletében foglaltakra figyelemmel történjék. Felkéri a Bizottságot, hogy a jelen következtetések és az EU Víz-igazgatók nem hivatalos találkozójának munkája figyelembevételével terjesszen be, lehetőleg 2005 első félév végéig egy megfelelő javaslatot az árvízi kockázatkezelés Európai Cselekvési Programjára. 3.3. Az Árvízi Kockázatkezelési Cselekvési Program további lépései Az EU Környezetvédelmi Tanácsának fenti következtetései, illetve a Tanács ülésén folytatott megbeszélés eredményei alapján a Bizottság azt javasolja, hogy a cselekvési program négy, egymással szorosan összefüggő irányban induljon el, az alábbiak szerint. - Az információcsere javítása: az EU Víz Igazgatók 2004. novemberi, Amsterdamban tartott ülése nyomán Franciaország és az EU Egyesített Kutató Központ (Joint Research Centre - JRC) vezetésével egy összehangolt akció indul az információcsere javítására és az előrejelzés és korai riasztás terén a legjobb gyakorlat alkalmazására. A 6. Kutatási keretprogramon belül a FLOODs/fe2

2 nevű, HR Wallingford (UK) által vezetett projekt szándékozik egy integrált módszertant adni az árvízi kockázat elemzésére és kezelésére. Az eredményeket és a tudásbázist terjeszteni, megosztani és integrálni fogják a potenciális felhasználók, illetve egyéb, EU, nemzeti, vagy regionális kutatásokba; - A Közösségi politikák közötti koordináció javítása: a jövőbeli pénzügyi lehetőségek (Közös Agrárpolitika, kohéziós politika) a Környezetvédelmi Főigazgatóság megkeresi a módját, hogyan lehet a jövőbeli finanszírozási eszközökben az árvízvédelmi intézkedéseknek kiemelt lehetőséget teremteni? - Árvízi kockázatkezelési tervek és árvízi kockázati térképek kidolgozása: a Környezetvédelmi Főigazgatóság kidolgoz egy jogi eszközt az árvízi kockázat 1

9 Ugyancsak a magyar álláspont érvényesítésének eredménye. 2

0 Bővebb információ a wwvi.jloadsite.net web-oldalon