Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

102 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án 2.9.2. Adatgyűjtés és -kezelés. A hagyományos mérőberendezéseknek, mint a csapadékmérők, továbbra is alapvető szerepet kell játszaniuk. Az innovatív technológiák által nyújtott információk amilyen a radar és a numerikus időjáráselőrejelzések, egyre inkább hozzáférhetők. A hagyományos és az új technológiáknak együtt, párhuzamosan kell hatékonyan létezni és a kölcsönös adat-hitelesítésben és adat-összehasonlításban kell azokat használni. Egy, az egész vízgyűjtőre kiterjedő kompatibilis meteorológiai és hidrológiai információrendszert és adatbázist kell létrehozni, ha lehetséges, egy teljesen automatizált adatkommunikációs rendszerrel együtt. A tapasztalat mindazonáltal azt mutatja, hogy igény van a mérő- és továbbító rendszerek redundanciájára különösen a leginkább szélsőséges események idején uralkodó kedvezőtlen körülmények miatt. 2.9.3. A riasztások és előrejelzések eljuttatása az érintettekhez. Az árvízi előrejelzés és a figyelmeztetés közreadásának hatékony és megbízható rendszerét kell kifejleszteni a fenyegetett területek árvízi hatóságainak és állampolgárainak megfelelő szintű tájékoztatására. Klasszikus és új médiumokat kell használni, tesztelni és működtetni a technológiai haladásnak megfelelően, mint amilyenek a hivatalos figyelmeztetések, az állami és a magánrádiós szolgálatok, műholdas kommunikációs rendszerek, riasztási felhívások a rádióban (távszabályozással bekapcsolva a rádiókat), mobiltelefonok, az Internet és a teletext stb. A riasztási és cselekvési tervet a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni. 2.10. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum az árvízvédekezésről A Legjobb Gyakorlat Dokumentumának ajánlásai - az árvízvédekezésre való felkészülés intézkedéseit illetően, beleértve = a védelmi szervezetek létrehozását, fenntartását, működtetését és továbbképzését, = a felelősségi és hatáskörök világos elhatárolását, = a különböző védekezési, lokalizációs és kimenekítési tervek készítését és karbantartását, = a védelmi létesítmények és szervezet rendszeres felülvizsgálatát, = a védekezési gyakorlatok szervezését és = a korábbi védekezési tapasztalatok megosztását, - a védekezés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések körét, beleértve = a védművek árvíz alatti viselkedése megfigyelésének végrehajtását és fejlesztését, = a beavatkozások technológiai korszerűsítését, = a jégvédekezés előírásait,