Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 103 = a segítségnyújtást stb. - a helyreállítással kapcsolatos intézkedések körét nagymértékben megfelelnek a hazai gyakorlatnak, ezért a részletek áttekintését mellőzzük. 2.11. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum a szennyezés megelőzéséről A szennyezés megelőzése tekintetében a BPD a következőkre hívja fel a figyelmet. A vízellátó- és a csatornarendszerek árvizek alatti törése jelentős környezeti és egészségügyi következményekkel és egészségügyi kockázatokkal jár. Ezek elkerülésére preventív intézkedéseket kell tenni, alternatív megoldások megtervezésével és megvalósításával, hogy a vízellátó- és csatornarendszerek működése garantált legyen. Az árvizeknek kitett területeken arra nézve is preventív intézkedéseket kell tenni, hogy csökkentsék az árvizeknek a vízi és a szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt olyan lehetséges kedvezőtlen hatásait, mint a víz és a talaj szennyeződése. A tárolt anyagokat az ipari területeken, de a lakóterületeken is (olaj, szennyvíz) és a mezőgazdaságban (peszticidek, tápanyagok) meg kell ítélni toxicitásuk, gyúlékonyságuk, robbanásveszélyességük, de ökotoxicitásuk szempontjából is. A legjobb elővigyázatossági intézkedés, ha a veszélyes anyagokat az árvízi kockázatnak kitett területen kívül tárolják, vagy megemelik a tárolóterület szintjét. Minden az érintett anyagok típusán és mennyiségén, továbbá a kezelés módján múlik, tehát egyedi megoldásokat kell keresni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az olajtüzelésű fűtési rendszerek jelentős veszéllyel járnak, ha nem árvízbiztos módon alakítják ki azokat. Igen sokszor ez bizonyult a fő problémának az életfeltételek árvíz sújtotta épületekben történő helyreállításakor. A vízszennyezés kisebb vagy nagyobb árvizek alatti, az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásai elleni veszélyhelyzet kezelési tervezést és tevékenységet a megfelelő időben és a megfelelő módon elő kell készíteni, és üzemkész állapotban kell tartani, különösen a veszélyes anyagok biztonságba helyezésére, vagy ahol mód van rá, eltávolítására irányuló hatékony intézkedések és a kiürítési tervek támogatására. Szükség van az információrendszerek és a segítségnyújtás meglévő formáinak, azaz főként a hatóságok, tűzoltószervezetek és kimenekítő szolgálatok koordinálására, és rendszeres gyakorlatokat is kell tartani. Nemzetközi és regionális monitoring-, jelentő- és figyelmeztető rendszereket kell működésbe helyezni, hogy biztosítsák az időben történő figyelmeztetést a határon átterjedő szennyeződés esetében éppúgy, mint az árvizek és a jég keletkezésekor.