Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

100 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án igazolt építési- és ellenintézkedések jobban hozzájárulhatnak a kárcsökkentéshez, mint a természetes vízvisszatartási és műszaki árvízvédelmi intézkedések együtt. A potenciális ártereken a későbbi építkezési munkák előtervezési és jóváhagyási szakaszai olyan új és kreatív építési módszereket kell figyelembe vegyenek, amelyek tekintetbe veszik a víz számára szükséges tér fenntartását és a vízzel kapcsolatos problémákat. Ez végül az árvízi kockázat alatt álló területekre nézve kötelező építési szabványok kialakításához vezethet. Meg kell határozni és csökkenteni kell a meglévő infrastruktúra és más, az árvíznek kitett területen elhelyezkedő hálózatok (vízvezetékek, energiaellátó rendszerek, szállítási és közlekedési hálózatok, közművek stb.) sérülékenységét, de különösen azon szállítási hálózatét, melynek a forgalomból való kiesése megakadályozhatja a kimenekítést és a készültségi szolgálatok helyszínre érkezését. 2.8. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum a szerkezeti jellegű beavatkozásokról és hatásaikról Az árvízmentesítés sohasem abszolút mértékű; az elöntés elleni védelemnek csak egy bizonyos szintjét lehet elérni. Minden egyes védmű esetében ezért figyelembe kell venni a megmaradó kockázat fogalmát. Ez azt jelenti, hogy világosan meg kell határozni a védelem tervezett szintjét, ameddig egy árvízvédelmi mű megbízhatóan véd, vagy a helyi körülményekét, amelyek gyengíthetik azt, meg kell határozni a védett ártéri öblözetekben a védművek védőképességi jellemzőit, azaz a védművek meghágási- és törési valószínűsége alapján az árvízi kockázatot, és ezeket a társadalomnak - közérthető módon - meg kell magyarázni. Korlátozott hellyel rendelkező lakóterületeken, ahol lehetséges, az árvízmentesítés kiegészítése árvízvédelmi falakkal, mobil elzárásokkal, ráépítéssel vagy egyszerű homokzsákokkal történhet, gondolva arra, hogy ezek megvalósítása módszeres tervezési koordinációt kíván. Az árvízmentesítési célra használt ideiglenes elzárások több rugalmasságot és többféle lehetőséget nyújthatnak az árvízi események egy széles körének kezeléséhez. A felfejlődés mértéke a riasztás időelőnyétől, a tárolási, a szállítási és építési kapacitásoktól függ, anélkül, hogy az árvízi helyzet bármi romlása következne be az alvízi szakaszokon. Az árvíz- és erózióvédelmi intézkedések hatásosságának bizonyítása, illetve a finanszírozási és tervezési segítség melletti vagy elleni döntés meghozatala céljából sokszempontú elemzés végzése szükséges. A pénzügyileg nem számszerűsíthető hatásokat is figyelembe kell venni.