Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 99 tározására - olyan helyet, amit ma kell kijelölni. Az árvíz megelőzéséből származó követelményeknek az egyik vezérelvnek kell válnia a területfejlesztési tervezésben. Az elöntésnek kitett területek azonosításakor és kijelölésekor észben kell tartani, hogy azok többcélú és/vagy több szektort érintő tevékenységet szolgálhatnak, mint pl. az árvízmentesítés, természetvédelem, a specifikus élőhelyek védelme és az ivóvízkészletek védelme. A közvetlen árterületeket meg kell határozni és jogi úton árvíz visszatartási prioritású, vagy - amennyire csak lehetséges - a lefolyást elősegítő területekként kell azokat kijelölni. Az elöntés közvetlen kockázatának, földcsuszamlásoknak, vagy völgyzárógáthibáknak kitett területek beépítését leállítani, szabályozni kell, ha fennáll az emberi életek és materiális károk elfogadhatatlan kockázata. A kivételek csak az elkerülhetetlenül szükségszerű használatokra korlátozódhatnak, hogy a minimálisra csökkentsék a károsodás lehetőségét. A beépítési fejlesztéseket folyamatosan figyelemmel kell kísérni és az eredményeket rendszeres közre kell adni a korábbi helyzettel összehasonlítva. A kijelölt területeken minden berendezést, munkálatot, építkezést és veszélyes vagy veszélynek kitett tevékenységet és használatot igazgatási engedélyezésnek vagy hozzájárulásnak kell alávetni. A korlátozásoknak és tiltásoknak - egyebek között - kockázatértékelésen kell alapulni. Mi több, egy tevékenység megengedése nem akadályozhatja a víznek a vízgyűjtőn történő visszatartását, tározását vagy elvezetését és mindezt annak a mögöttes alapelvnek kell vezetnie, mely szerint a vízzel kapcsolatos problémákat nem szabad lefelé továbbadni, vagy áthelyezni a vízgyűjtő egyik részéről a másikra. A sérülékenységi diagnosztikát ki kell terjeszteni az árvíznek kitett területeken elhelyezkedő ipari és kereskedelmi társaságokra, ingatlanfejlesztőkre, ivóvíztermelő vagy -kezelő berendezésekre, gazdaságokra stb., hogy becsülni lehessen a nagyvízi események következményeit és, hogy intézkedéseket lehessen javasolni azok csökkentésére, kárelhárítási tervek készítésére és a kockázatra való felkészültség gyakorlatokkal történő fejlesztésére. A legérzékenyebb létesítményeket, mint azon épületeket, berendezéseket és eszközöket, amelyek működése alapvető a közbiztonság, a közrend védelme és fenntartása szempontjából, vagy amelyek meghibásodása nagy kockázatot jelent az emberekre, vagy ugyanilyen kockázatot társadalmi/gazdasági fontosságuk miatt, a legközelebbi, árvízveszélynek nem kitett területeken kell megvalósítani. Csak olyan tevékenységeket kell engedélyezni, melyek megkerülhetetlenül kötődnek a vízgazdálkodási rendszerhez, vagy fontos társadalmi érdekek miatt nem valósíthatók meg máshol. Az elöntés kockázata alatt álló meglévő építményeket biztonságossá kell tenni

15 minden vízzel kapcsolatos problémával szemben

1

6 Sok esetben a gazdaságilag 1

5 A padlószintek megemelése, a leginkább sérülékeny berendezések (fűtés, energiaellátó és távközlési rendszerek, elektromos és számítógépi berendezések stb.) eltávolítása, az árvízi eseményeknek megfelelő építőanyagok megválasztása, pincék vízbiztossá tétele stb. 1

6 Elöntés, emelkedő talajvíz-szint, a szennyvízhálózati zavarok, erózió, hordalék-lerakódás, földcsuszamlás, jégzajlás, szennyeződés stb.