Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

296 Dr. Szlávik Lajos 3.1. Tervezési, hidrológiai-hidraulikai ellenőrzési módszerek Szükséges a belvízvédelmi művek tényleges vízszállító képességének folyamatos regisztrálását biztosító módszerek kutatása. A síkvidéki vízállapotok összetettsége okán, az utóbbi években egyre gyorsabban fejlődő és mára már rendelkezésünkre álló vízháztartási (hidrológiai-hidraulikai) modellek számítógépi megoldásaitól döntéseket megalapozó eredmény várható. Az eljárások alkalmazására való felkészülés fontos feladat. A dinamikus szemléletű üzemrend nem nélkülözheti e modellek alkalmazását. A főbb kutatási irányok e területen a következők: - az adatgyűjtés átalakítása, a modellek adatigényének kielégítése (gyűjtött adatok köre és minősége - szabad szelvényű vízhozam mérés, vízszintlejtés mérés, érdesség számítása különböző szintekhez, ebből a tényleges teljesítőképesség modellezéssel meghatározható), valamint - informatikai alkalmazás-fejlesztések és képzések. Ez a tevékenység csak üzemszerűen, a felhasználónál végezhető eredményesen, és egyben az üzemirányítás megalapozását is jelenti. így adható majd válasz a területhasználók által megfogalmazott igényekből következő, legfontosabb méretezési és üzemirányítási kérdésekre, például arra, hogy milyen egy vízrendszernek az aktuális állapotához tartozó hidrológiai-hidraulikai teljesítő képessége? Azaz, valamilyen hidrológiai eseményre (amely nem befolyásolható) a vízrendszerben (beavatkozástól függően) milyen hidraulikai folyamatok következnek be? Költségkímélés és sorolás csak az adott rendszerrel, rendszerekkel szemben támasztott igények ismeretében végezhető el, ismerve ehhez a rendszer aktuális (fenntartottsági állapotfüggő) hidrológiai-hidraulikai teljesítő képességét. (A fenntartottsági szint meghatározása szabad szelvényű vízhozam- és az ezzel egyidejű vízszintlejtések mérésének sorozatát jelenti, amelyből számítható az érdesség és annak időbeni változása. Ez az adat egyben szükséges a hidraulikai modell aktualizálásához is.) A fentiek megvalósításának eredményeként az operatív, a teljes hidrológiai-hidraulikai rendszerben lezajló folyamatok modellezésére alapozott üzemirányítás is elérhető közelségbe kerül. 3.2. Hidrológiai-hidrometeorológiai észlelések, megfigyelések, előrejelzések A belvízhidrológiai folyamatok jellemzéséhez és előrejelzéséhez alapvetően szükséges az ezen folyamatokat meghatározó hidrometeorológiai és hidrológiai tényezőknek, a felmerülő igényeket térben és időben kielégítő sűrűségű és pontosságú, országosan egységes elvek szerint végrehajtott mérése, az adatoknak a döntéselőkészítők és döntéshozók munkáját támogató feldolgozása. A feladat megoldása -jellege alapján - a vízrajzi munka tárgykörébe illeszkedik. A belvizek megfigyelésével kapcsolatos vízrajzi tevékenység - beleértve az észlelőhálózatok műszaki állapotát, az összegyűjtött adatok megbízhatóságát, feldolgozottságának mértékét meglehetősen elmarad a vízrajz egyéb területein bekövetkezett fejlődéstől. Kívánatos a belvizek megfigyelésére hivatott vízrajzi észlelőhálózat átfogó értékelése, a