Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 297 belvízi helyzetértékelés és előrejelzés igényeit szolgáló fejlesztési irányok és ezen belül a szükséges fejlesztési teendők meghatározása. A belvíz előrejelzés módszereinek és alkalmazási lehetőségeinek kutatása igen fontos feladat. Szükség van továbbá az ezt szolgáló, illetve a módszerek információ igényét kielégítő monitoring kialakítási lehetőségeinek vizsgálatára is. A belvíz előrejelzés és a kisvízfolyások árvizeinek előrejelzése nem egyszerű hidrológiai rutinfeladat, hanem a védekezési tevékenység szerves része, ezért ennek szerepelnie kell a kutatás-fejlesztési koncepcióban. Az előrejelzéshez alapadatok szükségesek, ezért a vízrajzi tevékenység célirányos fejlesztése is szükséges. Súlyt kell helyezni a korszerű mérőeszközök és mérési módszerek alkalmazására (távmérés, távadat-szolgáltatás, űrfelvételek alkalmazása stb.). A belvízvédekezésnél sajátos nehézséget jelent, hogy kiterjedt területen kell védekezni, amit a földről elég nehéz áttekinteni. Ezért nagy jelentősége van a távérzékelési technika széles körű operatív alkalmazásának. Ezt célirányos kutató-fejlesztő munkával kell megalapozni. A vízkár-elhárítás hatékonyságának növelése érdekében ki kell dolgozni a belvízi információs rendszer kialakításának koncepcióját. A kutatások tárgyát kell, hogy képezze a számítógépes üzemirányítás alapadat igényének meghatározása. A belvízi helyzetértékeléshez és előrejelzéshez felhasznált hidrometeorológiai és hidrológiai adatok tárolása ma is többnyire hagyományos formában történik, az adatokhoz való hozzáférés ezért nehézkes. A kutatás-fejlesztési koncepció keretében foglalkozni kell egy - a rendelkezésre álló archív adatállományt is magában foglaló - belvízi hidrológiai adatbázis szerkezetének és felépítésének kialakításával és létrehozásával, a Magyar Hidrológiai Adatbázishoz (MAHAB) illesztve. A belvizes adatbázisok kialakítása és feltöltése a hidrológiai-hidraulikai modellek alkalmazásához is kapcsolódik. Az így keletkező adatbázisoknak a megjelölt körön kívül számos további, pl. aktualizált mederállapot, domborzat, talajtan, művelésmód stb. adatokat is tartalmazniuk kell. Szabályozni szükséges az összefüggő rendszereket alkotó területek és művek tulajdonosai és kezelői adat-előállítási és adatszolgáltatási kötelezettségeit. A belvízi (és a kapcsolódó hidrometeorológiai, aszály és talajvíz) adatokból egy, helyzetértékelést és előrejelzést tartalmazó integrált kiadvány kidolgozása és folyamatos közreadása javasolható. 3.3. A védekezési feladatokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztések 3.3.1. Módszerek. A szakterület feladata, hogy a rendelkezésére álló források segítségével művei hatásterületén megfelelő üzemeléssel gondoskodjon a káros vizek elvezetéséről. A szakági feladatok optimális megoldásának a gyakorlatban elsősorban az minősül, ha a rendelkezésére álló forrásokból, problémamentesen sikerül azokat ellátni. A problémamentesség, mint egyedüli optimum mellett számos tényező (hosszú távú, kiszámítható szabályozás, földérték, mezőgazdasági támogatások) ismeretlensége miatt jelenleg nem lehet másfajta (gazdaságossági, víz-felhasználási stb.) optimalizálásról beszélni semmilyen időtávon sem.