Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

280 Dr. Szlávik Lajos 1. Az árvizek keletkezésével, kialakulásával, összegyülekezésével és levonulásával kapcsolatos kutatási feladatok 1.1. A közelmúlt jelentősebb árvízi tapasztalatai Az 1998-2001. közötti évek Tisza-völgyi árvizeinek kiváltó okait és az árvíz levezetésében tapasztalt anomáliákat komplex hidrológiai elemzésnek kell alávetni. A folyó mentén össze kell hangolni a felszíngörbéket és a lefolyási adatokat. Az 1998-2001. évi árhullámokat be kell illeszteni a hidrológiai adatsorokba. El kell végezni a szabatos statisztikai próbákat. Meg kell határozni ezeknek az árhullámoknak a hidrológiai-statisztikai paramétereit, az előfordulási valószínűségét, minősíteni kell a visszatérési időket. Hasonló elemzésnek kell alávetni az elmúlt évtized két nagyobb dunai árhullámát is. 1999 nyarán és 2000 tavaszán rendkívülinek minősülő csapadékviszonyok alakultak ki hazánk több térségében; a domb- és hegyvidéki kisvízfolyásokon jelentős árhullámok alakultak ki. Az előzetes becslések szerint a különböző időtartamú csapadékok előfordulási gyakorisága és intenzitása, valamint az árhullámok paraméterei lényegesen meghaladták az eddig észlelt legnagyobb értékeket. El kell végezni a rendkívüli csapadékok és a kisvízfolyásokon kialakult árhullámok teljes körű meteorológiai és hidrológiai elemzését és értékelését. Fontosabb feladatok: - Az 1998., 1999., 2000. és 2001. évi Tisza-völgyi árhullámok hidrológiai minősítése, rendkívüliségének vizsgálata. - A Duna 1991., 1997. és 2002. évi árvizeinek hidrológiai sajátosságai. - A nem töltésezett kisvízfolyások 1999. és 2000. évi árvizeinek meteorológiai és hidrológiai elemzése. 1.2. A töltésezett folyók árvizei kialakulásának, összegyülekezésének és levonulásának elemzése 1.2.1. Az árvízvédelmi vizsgálatok információs alapjainak értékelése. Az elmúlt három évtizedben hatalmas ismeret- és adatanyag halmozódott fel a hazai folyók árvizeiről, az árvízvédelmi rendszer állapotáról, az árterek hasznosításáról. Ezeket áttekinthető formába, térinformatikai alapú számítógépes adatbázisba kell rendezni. 1.2.2. Az árvizek árhullám-levonulási célú genetikai vizsgálata vízrendszerenként. A magyarországi folyók árvíz-hidrológiai viszonyainak negyedszázada végzett átfogó értékelését indokolt ismét elvégezni, figyelemmel az időközben levonult árvizek sajátosságaira, árvízvédekezések tapasztalataira; felhasználva a tudományos vizsgálatokhoz a legújabb - elsősorban - számítástechnikai - lehetőségeket és eszközöket. E vizsgálat-sorozat első elemeként az árvizek keletkezési körülményeinek genetikai vizsgálatát kell elvégezni. Az 1998-2002. évi árvizek rámutattak arra, hogy indokolt ismételten elemezni és értékelni az árvizeket kiváltó időjárási helyzeteket, a felszíni összegyülekezést befolyásoló tényezőket, a folyómedrek és hullámterek vízszállító képességében beállt változásokat, az árvízvédelem fejlesztéséhez szükséges hid-