Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után
Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 281 rológiai alapadatokat, statisztikai paramétereket. Ismét el kell végezni az árvizek keletkezési körülményeinek genetikai vizsgálatát. Az eltelt negyedszázad történéseire, gyakorlati tapasztalataira és tudományos eredményeire tekintettel tehát a vizsgálati eredmények felülvizsgálata és - ahol szükséges - megújítása indokolt és időszerű. 1.2.3. A környező országok fejlődéséből eredő, lehetséges hatások a hazai területek árvízi biztonságára. Az 1998-2001. évi Tisza-völgyi árhullámok kialakulásának és lefolyásának hidrológiai elemzése szerint az árvízszintek emelkedésének egyik jelentős tényezője lehet a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenység hatásának integrált megjelenése. Számba kell venni az árvízvédelmi helyzetre hatással bíró antropogén hatásokat a Tisza országhatáron túli, hegyvidéki vízgyűjtő területén és azok hatását számszerűsíteni kell. Javaslatokat kell kidolgozni az árvízi paraméterek változásának ellensúlyozását biztosító eszközökre, módszerekre, létesítményekre. Az előirányzott kutatás eredményeként meghatározható, hogy a Tisza-vízgyűjtő hazai területén hogyan kellene az árvízi biztonságot növelni, hogy azzal az országhatáron túli, hegyvidéki vízgyűjtő területen végzett fejlesztések hatása ellensúlyozható legyen. 1.2.4. A hidrológiai statisztikai elemzések módszertani fejlesztése. A hidrológiai statisztikai elemzéseknek a hazai gyakorlatban jelenleg elterjedt módszertanát az 1970-es években dolgozták ki. Az azóta felgyülemlett alkalmazási tapasztalatokra és a nemzetközi szakirodalom legújabb eredményeire tekintettel indokolt az egyváltozós eloszlásfüggvények használatának újraértékelése, a vízállásokra és a vízhozamokra egyaránt. Megvizsgálandók a többváltozós eloszlások alkalmazási lehetőségei. Módszertant kell kialakítani az egy adott küszöbszintet meghaladó árvizes és az árvízmentes évcsoportok megjelenésének elemzésére. 1.2.5. A mellékfolyók torkolatánál létrejöhető helyzetek elemzése. Az eddigi vizsgálatok eredményei szerint az árvizeket okozó meteorológiai helyzeteknek az eddig előfordultaknál csupán kissé kedvezőtlenebb alakulása is rendkívüli következményekkel járhat a Tiszán. Az árvízi szimulációs vizsgálatok célja az, hogy a különböző, vélhetően reális bekövetkezési eséllyel rendelkező meteorológiai (csapadék) és hidrológiai szituációk következményeinek elemzésével nyújtson segítséget az árvízi biztonságot növelő fejlesztések koncepciójának kialakításához, összehasonlítva a korábbi extrém árvizeket kiváltó helyzeteket. A tiszai árhullámok kiváltó tényezőinek különböző kombinációira modellezni kell az egyes vízfolyás-szakaszokon kialakuló helyzeteket. 1.2.6. Az árvízszintek és az árhullámokat jellemző hidrológiai statisztikai paraméterek változásának vizsgálata; a lehetséges maximális árvizek meghatározása. Egy-egy jelentős árvíz után rendre felvetődik: törvényszerű-e az árvizek szintjének emelkedése, a szélsőségek fokozódása, van-e a Tiszán és mellékfolyóin ilyen emelkedő irányzat? A tapasztalati adatok több szelvényben is az árvízszintek emelkedését mutatják. Az 1.2.4. pontban előirányzott kutatások, a hidrológiai statisztikai elemzésekkel kapcsolatos módszertani fejlesztések alapján el kell végezni az árvízszintek és az árhullámokat jellemző hidrológiai statisztikai paraméterek változásának vizsgálatát; meg kell határozni a lehetséges maximális árvizeket.