Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Bartha Péter-Gauzer Balázs-Bálint Gábor: Folyamatos lefolyás-szimulációs és előrejelző rendszer alkalmazása az elmúlt évek tiszai árvizei során

Folyamatos lefolyás-szimulációs és előrejelző rendszer alkalmazása az elmúlt évek... 67 valamely duzzasztó hatása alatt van. A fenti két szakasz összesen a Tisza hazai hosz­szának több mint 50%-a. A Körösök levő duzzasztóművek a Békésszentandrás felet­ti szakaszok túlnyomó részének vízjárását befolyásolják, csak a Berettyó, illetve a Se­bes-Körös hazai felső szakaszai nem befolyásoltak. A fentiekből kitűnik, hogy például a Tisza vízrendszerén a vízállások folyama­tos számítása nem lehetséges a visszaduzzasztás és leszívás számítása nélkül. A vízfolyások egymásra hatásának a számítása során elsőként a torkolati víz­szintet kell meghatározni. Amennyiben van közvetlenül a torkolat alatt vízmércénk (például a Bodrog-torkolatnál elhelyezkedő tokaji vízmérce), akkor a torkolati víz­szintet ennek alapján határozzuk meg. Ha nincs ilyen vízmérce, akkor először a két folyó (fiktív) torkolati vízszintjeit kell megállapítani, vagyis azokat a vízszinteket, amelyek a másik folyó hatása nélkül alakulnának ki. A torkolati vízszint meghatá­rozása ezután a két vízszint alapján, a vízhozamok arányában történik. A következő lépés a duzzasztási hossz kiszámítása, ez elsősorban a mellékfo­lyó fenékesésének a függvénye. Az így kapott szakaszra illesztjük rá a duzzasztási görbét, melynek felső végpontja a duzzasztott szakasz felső végpontjában érvényes vízállás, érintője pedig az ottani felszínesés, alsó végpontja pedig természetesen a folyótorkolatban érvényes vízszint, vízszintes érintővel. A leszívási hossz a két folyó közötti vízszintkülönbségtől és a mellékfolyó fel­színesésétől függ. A leszívási görbe felső végpontja a szakasz felső végpontjában ér­vényes vízállás, érintője pedig az ottani felszínesés. Duzzasztóművek okozta duzzasztás számítása a fentiekhez hasonlóképpen tör­ténik, de a torkolati vízszintet a duzzasztómű szelvényében érvényes duzzasztott vízszint helyettesíti. 3. A rendszer alkalmazása az elmúlt évek tiszai árvizeinek időszakában Az Árvízi Hidrometeorológiai Szabályzat (ÁHSZ 1996) hatályos rendelkezései szerint, a Tisza vízrendszerében az árvízi előrejelzés - tehát a vízállások, és a tető­zési időpontok előrejelzése - az adott vízmérce észlelését végző vízügyi igazgatóság feladata (Illés-Konecsny 2001, 2003, Kovács-Váriné Szöllősi 2003, Bodnár 2003, Szlávik 2003). Ugyanakkor az Országos Vízjelző Szolgálatnak készen kell állni arra, hogy eseti utasításra a vízrendszer bármely szakaszára elkészítse saját árvízi előre­jelzését, illetve, hogy ilyen irányú VÍZIG-es igény, vagy felsőbb utasítás esetén, ké­szen álljon a konzultációra, a várható árvízi helyzet közös elemzésére. Az Országos Vízjelző Szolgálat tehát elsődlegesen egy folyószakasz előrejelzéséért sem felel, de a víz­rendszer bármely szakaszára vonatkozó előrejelzési feladatok ellátására egyaránt képes­nek kell lennie. Jóllehet, árvizes időszakban a tetőző vízszintek, illetve ezek időpontjainak a minél pontosabb előrejelzése a legfontosabb, ezeken kívül még számos, előrejelzés­sel, illetve szimulációval kapcsolatos feladat merül fel, amelyek megoldása nagy­mértékben hozzájárul a hatékony árvízvédekezéshez. A legfontosabb ezek közül a folyamatos előrejelzés, amelynek révén: - Lehetővé válik az árvíz levonulásának a folyamatos nyomon követése. Előre jelezhető az adott szelvényben az árvédelmi fokozatok elérésének, illetve új-

Next

/
Oldalképek
Tartalom