Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Horváth Emil: A tarpai töltésszakadások és következményei

A tarpai töltésszakadások és következményei 105 az alatt átfolyó víz a koronát és a mentett oldali rézsűt helyenként mélyen átáztatta, s ott, ahol a töltés anyaga nem bírta az igénybevételt tipikus suvadási jelenség alakult ki (Bodnár 2003, Lazányi 2003). Meg kell jegyezni, hogy ez a jelenség nem feltétlenül kellett, hogy bekövetkezzen. Példa erre az 1998 novemberében a felső-tiszai árvíznél bekövetkezett töltésmeghágás Tiszacsécse belterületén, november 5-én éjjel, néhányszáz méteres szakaszon. Ekkor, a mentett oldali rézsű nem károsodott (Fazekas-Bodnár 2003). Fontos ismertetni a jelenség kialakulását, lefolyását, a következmények elhárítására tett intézkedéseket. A tarpai őrjárásban kb. 2700 m szakaszon volt kritikusan alacsony a korona, annyira, hogy a szakadás előtti pillanatban, sok helyen 40-50 cm vizet tartott a nyúlgát, amelyen főként felül bukott át a víz. Az egy zsák szélességű homokzsáksor építése nem tudta követnie a még mindig emelkedő vízszintet, így egyre több helyen jelentős átfolyás keletkezett a koronán és a mentett oldali rézsűn. A nyúlgáttal leszűkített koronán csak gyalogosan tudtak közlekedni. A homokzsákok szállítását a mentett oldali előtéren nagy nehézségek árán lehetett biztosítani a gépekkel a helyenként tengelyig érő sárban. A szállítási távolság a mezőgazdasági gépeknek túl nagy volt. Az események olyannyira felgyorsultak, hogy nyilvánvalóvá vált: a rendelkezésre álló eszközökkel egyre kisebb az esély az eredményes védekezésre. Már 10 órától kérte a helyi védelem irányítója helikopterek bevetését óriászsákok szállításához. A 10:20-11:30 között kialakult suvadások rendkívül gyors lefolyásúak voltak, amit videofelvételek is bizonyítanak. A teljesen átázott, folyóssá vált rézsű általában 2. kép. Homokzsákok szállítása honvédségi kétéltű járművekkel a suvadások biztosításához (2001. március 6. délelőtt) (Fotó: Horváth Emil, KDVVIZIG)