Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Szlávik Lajos: A vízügyi igazgatóságok közreműködése a felső-tiszai árvízvédekezésben

170 Szlávik Lajos zést megelőzően a kaszálás mindenhol megtörtént. A töltések állapotára csak az erös féregfertözöttség volt kedvezőtlen hatással. Ez is arra utal, hogy feltétlenül szükséges a töltések előírásoknak megfelelő fenntartása, melyre a rendelkezésre álló keretek sem itt, sem a KDVVÍZIG működési területén sem elegendőek. A töltések megközelíthetősége gépjármüvei sok helyen sem a koronán, sem az előtéren nem volt biztosítható. Ez ismételten felhívta a figyelmet a biztonsági sávok kisajátításának és szabadon hagyásának ismert problémájára. Ezt országos szinten rendezni szükséges. Általános tapasztalat, hogy a KDVVÍZIG munkatársainak a munkába állása és az átirányítása gyakran éjszaka történt meg. Ez fokozott gondot okozott a helyismerettel amúgy sem rendelkező embereknek. A dolgozók véleménye szerint az eligazodást nagymértékben segítette a töltések mellett jól karbantartott szelvénykövek megléte. Javasolható, hogy azok az Igazgatóságok, ahol várhatóan műszaki segítségnyújtást fognak igénybe venni, készítsenek és a gátőrházakban a védelmi tervek mellett tároljanak olyan egyszerű, a védvonalat, a várható problémákat és a megközelítési útvonalakat ábrázoló vázrajzokat, mely az oda érkező dolgozók tájékozódását, eligazodását segítik. Ugyancsak fontosnak tartják, hogy a műszaki segítségnyújtásra beosztott dolgozók védekezésen kívüli időszakban is alaposabban megismerhessék esetleges bevetésük területét. A különféle médiák híradásaiban rendszeresen szerepelt az az - egyébként igaztalan — megállapítás, hogy a védvonalakon nem találhatók meg a vízügyi dolgozók. Ez és a munkaszervezési valamint irányítási célszerűség is fokozottan megkívánná, hogy a dolgozók a védekezés során megkülönböztető ruházatot viseljenek. Az ismert pénzügyi nehézségek nem mindenhol teszik lehetővé az egységes vízügyi egyenruha beszerzését, ezért ismételten javasolható egy lényegesen olcsóbb-a közterület felügyeletnél, illetve a rendőrség helyszínelőinél is alkalmazott — bármilyen ruházatra felvehető, feltűnő színezetű mellény rendszeresítését. A mellények fényvisszaverő jelzésekkel ellátva éjszaka is segítik az azonosítást. A töltéskoronák átázása, illetve a nyúlgátak építése lehetetlenné teszi a töltéskoronán történő közlekedést. Meg kell vizsgálni, illetve ki kell alakítani olyan megközelítő útvonalakat, melyek ilyen különleges esetekben is lehetővé teszik a védekezési helyek megközelítését, az oda történő anyagszállítást. A felkészülés és a védekezés során fokozottabb gondot kell fordítani a védekezők szociális ellátására. Meg kell oldani a védekezésben résztvevők szervezettebb étkeztetését. Gondot okozott, hogy a kivezényelt létszámot az idő rövidsége miatt nem tudták ellátni kézpénzzel, ezt csak utólag, a FETIVIZIG segítségével tudtuk megoldani. Megoldást kell kidolgozni arra, hogy rendkívüli, illetve hétvégén bekövetkező riasztás esetén milyen módon lehet az ellátmányt biztosítani. A kirendelt dolgozók elindítását hátráltatta, hogy — főleg az igazgatóság központjában dolgozó műszakiak - nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel, munkaruhával. Az árvíz tapasztalatai alapján kidolgozzák annak módját, hogy a védekezéshez szükséges alapfelszerelés az igazgatóság központjában is rendelkezésre álljon. A védekezési segítségnyújtásban közreműködök rendkívül fontosnak ítélték meg a védekező műszakiak hírközlő eszközzel, mobil telefonnal történő ellátását. A szolgáltatókkal történő megegyezés alapján biztosítani kell, hogy a védekezés időszakában bekapcsolható többlet készülékek álljanak az igazgatóságok rendelkezésére.