Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Szlávik Lajos: A vízügyi igazgatóságok közreműködése a felső-tiszai árvízvédekezésben

A ví zügyi igazgatóságok közreműködése a felső-tiszai árvízvédekezésben I 73 Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A Közép-Duna-völgyi Vizügyi Igazgatóság (KDVVÍZIG) november 5-én délelőtt kapott utasítást az OMIT-tól, hogy a Felső-Tiszán kialakult rendkívüli árvízi helyzetre való tekintettel irányítson műszakiakból és gátőrökből álló csoportot a FETIVIZIG területére, a védekezési munkák megsegítésére. Az utasítás megérkezése után haladék­talanul megkezdődött az átirányítható létszám felmérése, majd az emberek riasztása. A kialakult helyzet veszélyességéről pontos információk nem álltak rendelkezé­sükre, de ismerve a felső-tiszai árvizek hevességét, valamint azt, hogy a korábbi kiala­kult gyakorlat szerint eddig csak hosszantartó árvizek esetén volt szükség műszaki segítségnyújtásra, feltételezték, hogy rendkívüli helyzet alakult ki. Ennek megfelelően az átirányítandó műszaki és gátőr létszámot úgy állították össze, hogy lehetőleg árvíz­védekezési és munkairányítási tapasztalattal rendelkezők vegyenek részt benne. Az első csoport, amely a Ráckevei Szakaszmérnökség dolgozóiból állt, a 13:00­kor történt kirendelést követően 2,5 óra múlva útnak is indult Nyíregyházára. Az 5 fős egység, (2 műszaki és 3 gátőr) 2 db terepjáró gépkocsival (Niva, Mitsubishi) indult útnak. 20:00 órakor érkeztek meg Nyíregyházára, ahonnan rövid eligazítást követően a tiszabecsi védelmi központba, ott pedig a Milota—Tiszacsécse közötti védelmi sza­kaszra irányította őket. Milotán - mivel a helyzet kritikus volt — elhelyezkedés nélkül azonnal a védelmi szakaszra kerültek kivezénylésre. Itt a vízszint akkor már 20-30 cm-rel meghaladta a gátkorona szintjét és a folyamatosan készülő nyúlgát ellenére a víz a töltést meghágta. A szakaszon a mozgósított közerő és a helyi lakosság a homok­zsákok töltését és a nyúlgát építését végezte, de a kellő számú műszaki hiányában nem szakszerűen. A homokzsákokat több helyen a mentett oldali koronaélen helyezték el, így nem volt lehetséges a közlekedés a töltéskoronán, valamint a töltés átázásának is megvolt a lehetősége. A KDVVIZIG munkatársai 2-300 m-es szakaszok irányítását átvéve biztosí­tották, hogy a nyúlgát építése szakszerű legyen. A folyó ezen a szakaszon hajnali 1:00­kor tetőzött, ekkor a töltéskoronát a viz 40-60 cm-rel haladta meg. Az éjszaka további részében a feladat a csurgások elfogása volt. A második csoport, amely a KDVVIZIG Központjának, illetve az I. Szakaszmér­nökség dolgozóiból állt, november 6-án reggel indult útnak és 11 órakor jelentkezett a FETI VÍZIG védelmi törzsénél. A védelemvezetés ezt a csoportot - a Szamoson és a Krasznán várható árhullámra való tekintettel — a Vásárosnamény-Tunyogmatolcs közötti 12 km-es védelmi szakasz megerősítésére irányította. Feladatuk Olcsva, Szamosszeg és Szamoskér községek védelméhez nyújtott műszaki segítségnyújtás volt. Elhelyez­kedésük után a helyszíni védelem vezetés segítségével megismerték a védelmi sza­kaszt, tájékoztatást kaptak a veszélyes töltésszakaszokról és a korábbi árvízi jelenségekről, megkapták személyes beosztásukat, mely alapján másnapi munkájukat végezték. A további napokban az egyik csoport a györöcskei és a zsurki, a másik csoport a Jánd—Gulács és a Vásárosnamény-Tarpa közötti szakaszra került. E szakaszokon a figyelőszolgálat ellátása mellett csurgások megfogása, bordás megtámasztás építése és vízszintrögzítés volt a feladatuk. A részvevők tapasztalata, hogy a töltések a magassági hiány és főleg a felső-tiszai töltésekre jellemző meredek rézsű kivételével megfelelő állapotban voltak. A védeke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom