Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Kováts Gábor-Benke György: Árvízvédekezés a Tisza alsó szakaszán az 1998. novemberi árhullám során

164 Koväts G.-Benke Gy. 1100 1300 1500 1700 1900 2100 2300 2500 Vízhozam (mys) 3. ábra. Az 1998. novemberi árvíz vizhozam-hurokgörbéje általában magasabb árvízü —Maros a mostaninál is nagyobb esést és hozamokat szokott előidézni. A levonulási viszonyokat jól jellemzi az a tény, hogy az alsó-tiszai árhullám nagyságához mérten viszonylag hosszú ideig a csúcsérték közelében maradt a vízhozam. (Szegednél ez 6-7 napon át 2400-2500 m

3/s közötti értékeket jelentett.) A tartósan alig változó mennyiségek a fentiekben leírt „közép-tiszai szűkület" egyenletes víz átbocsátásával magyarázhatók. Ennek köszönhető az is, hogy a szegedi hurokgörbe viszonylag „lapos" lett, vagyis az áradó és az apadó ág vízszintjeihez tartozó vízhozamok alig térnek el egymástól. A vízhozam tetőzést követően a hurok egy napra „megfordult", ami valószínűleg a Maros tetőzése miatt következett be, de okozhatta a Közép-Tiszáról érkező vízmennyiségek ingadozása is. Ilyen kis értékű változásoknál a mérési hiba lehetősége is felmerül. 4. Az alpári őblözet feltöltődése A nyári gát megnyitásait bukóként felfogva, az alpári öblözetbe kiömlő vízmennyiséget bukóképletek alkalmazásával becsültük meg. A nyári gát első, november 23-i megnyitását kővetően a kilépő vízhozam egy nap