Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Kováts Gábor-Benke György: Árvízvédekezés a Tisza alsó szakaszán az 1998. novemberi árhullám során

Arx'izvédekezés a Tisza alsó szakaszán az 1998. novemberi árhullám során 165 után csak 150 m

3/s-ig növekedett, ami a tiszai vízszint számottevő csökkentéséhez nem volt elegendő. Ezért került sor a második megnyitásra, aminek hatására a kiáramlás megkétszereződött, maximumát 250-300 m

3/s között 25-én érte el. Ekkor az öblözetben 25-30 millió m

3 víz tározódott. Ettől kezdve a feltöltődés üteme lelassult. Összességében az alpári öblözet mintegy 70-75 millió m

3 vizet fogadott be. 5. Védmüvekben keletkezett károk Az 1998. november-decemberi árhullám levonulásakor a védelmi müvekben keletkezett károk három nagy csoportba sorolhatók: Az első csoportba azok a meghibásodások (kátyúk, bevágások) tartoznak, melyek a töltéskoronán, a mentett oldali védősávban, illetve a töltést megközelítő bekötő utakon keletkeztek. A károk másik csoportja a hullámtereken, illetve a folyópartoknál jelentkezik. A hullámterek vízkormányzásának több éves fenntartottsági hiányossága, a hulláméri csatorna feliszapoltsága és a műtárgyak elhanyagolt állapota miatt egyre nagyobb számban kerüli és mossa el a víz a meglévő zsilipeket, illetve reked meg a töltés előterekben. A folyópartok partvédő müveinek fenntartottsága is több éve kifogásolható. Az árvizet követően a partbiztosítási müvekben a kőszórás hiánya több helyen növekedett. A töltésrézsűk felületeiben és tartozékaiban esett károk a harmadik körbe tartoznak. A gyepfelületek állapota, gyom, gyalogakác, nád fertözöttsége általános gyeptakaró Javítást" igényel a védelmi vonalaink mentén. A növényzet megtelepedése, a kiüregelődések partfalaink, rézsűburkolataink védőképességét jelentősen csökkentik. 6. Védekezési tapasztalatok, javaslatok A védekezés tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze: - A védelmi szakaszokon az árvízi jelenségek a tapasztalatokból ismert helyeken, de a korábbi védekezési időszakhoz képest hamarabb és intenzívebben jelentkeztek, viszont az intenzitás nem fokozódott időarányosan, a fakadóvizek egy idő után nem növekedtek, a káros jelenségek nem szaporodtak. - A szivárgók jól működtek. - A szilárd burkolat nélküli védtöltés koronák gépjármüvei járhatatlanok voltak, hasonlóan a ki nem épített megközelítő utakhoz. - Nehezen megközelíthetők a homokbányák is, ezért az árvízre felkészülés részeként ajánlatosnak látszik a minden időben jól megközelíthető helyeken (a töltés mellett) homok depóniákat kialakítani. - A leghasználhatóbb hírközlési eszköz a mobil telefon volt. - A segédöri szolgálat több mint 70%-át idegenek látták el. - A nyárigátakon való védekezést a nyárigát üzemeltetési szabályzata írja elő. Ezzel sajnos az érintettek egy része nincs tisztában. A vízügyi érdekek prioritásának biztosítása érdekében az előírások betartásához a jövőben is szigorúan ragaszkodni kell.