Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Váradi József: Bevezető

BEVEZETŐ 1998. november 6. és 2001. március 6. között — mindössze 28 hónap alatt-négy rendkívüli tiszai árvíz vonult le. A rendkívüli tiszai árvizek mellett azonban jelentős belvízvédekezések, a kisvízfolyásokon levonuló árvizek, a Szamos és a Tisza rendkívüli vízszennyezésének és következményeinek elhárítása képezték a magyar vízügyi szolgálat, a védelmi szervezet további fontos feladatát. Egy-egy árvíz „rendkívülisége" különböző hidrológiai paraméterek szempontjából minősíthető. Ilyen tényező lehet pl. a kiváltó csapadék mennyisége, területi eloszlása, az előfordulás időpontja, a szállított vízhozam, a kialakult vízszint, a vízállás—vízhozam összefüggések, a főmeder és a hullámtér megoszlása, az áradás intenzitása, a mellékfolyók árhullámainak egybeesése, az árhullám levonulási sebessége, a fajlagos lefolyás, a lefolyt víztömeg, a lefolyási hányad, a töltések árvízi terhelése stb. Az 1998-2001. közötti árhullámok ilyen-és más további - paraméterek tekintetében jogosan minősíthetők rendkívülinek. Példaként említhető, hogy a Tiszán Tivadarnál az LNV 1998-ban és 2001-ben megdőlt, összesen 149 cm-t emelkedett, a Közép-Tiszán ugyancsak kétszer dőltek meg a „rekordok", Szolnoknál például összesen 132 cm-rel, (1999-ben 65 cmrel, 2000-ben további 67 cm-rel). 1998 novemberében —csaknem három évtized után —ismét rendkívüli árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a Tisza-mentén 12 nap időtartamra, 450 km hosszon. Az egyidejűleg készültségben lévő védvonalak hossza 1605 km, az árvíz során valamilyen készültségben lévő védvonalak összes hossza pedig 2223 km volt. A védekező létszám napi maximuma 9800 fő volt. 1999-ben árvízvédelmi készültséget először február 23-án lépett életbe a FeketeKörösön. Az árhullám gyorsaságára jellemző, hogy 24 óra múlva már III. fok szintjét is meghaladta, és a készültségben lévő védvonalak hossza március 4-re már több mint 1000 km, március 11 -én pedig 2700 km volt, vagyis a Tisza völgyi védvonalak 96%-án folyt védekezés. A rendkívül magas vízállások miatt intenzív védekezésre volt szükség ahhoz, hogy az árvizet a töltések között lehessen tartani. A tiszai védvonalakon összesen 22 napon keresztül volt a vízszint az eddig mért maximumok felett. 1999. március 13-tól április 2-ig, több szakaszban elrendelve, összesen 20 napon át, 562 km hosszon volt érvényben rendkívüli árvízvédelmi készültség. 1999 tavaszán az árvízvédekezésben résztvevő legnagyobb napi létszám 8254 fő, volt, közülük 341 8 fö vízügyi dolgozó. 1999. március 6-tól több szakaszban, az ország 91 belvízvédelmi szakaszából 16ban volt érvényben a rendkívüli készültség. Korábban még sohasem volt példa arra, hogy belvízvédekezési feladatokra veszélyhelyzetet kelljen kihirdetni és rendkívüli készültséget elrendelni. A rendkívüli belvízvédelmi készültség 17 napon át volt érvényben. Az 1940-4l-es belvizes időszak óta ekkor voltak a legnagyobb elöntések. A belvíz összesen 420 ezer ha-t öntött el, ebből a rendkívüli készültségben lévő szakaszokon a belvízi elöntés nagysága meghaladta a 220 ezer ha-t. A belvízvédekezésben foglalkoztatott létszám meghaladta a 2300 főt. A veszélyeztetett települések száma 435, a kárt szenvedett építmények száma közel 8800, a veszélyeztetett lakosság száma közelítően 1 millió fö volt.