Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata

Vízügyi Közieménvek, LXXXV. évfolyam 2003. évi 1. füzet A VÍZGAZDÁLKODÁS ANATÓMIÁJÁNAK VÁZLATA DR. ORLÓCI ISTVÁN és Dr. SZESZTAY KÁROLY A közelmúltban vált ismertté a III. Víz Világfórumon bemutatott jelentés a vízgazdálkodás helyzetéről és jövőjéről. A „Víz az emberért, víz az életért" jeligéjű dokumentum a vízkészletek és a vízigények alakulását elemezve válságosnak ítéli a helyzetet és kétségesnek a vízgazdálkodási célok teljesítését. A válság okai közül a Jelentés elsődlegesen a gazdálkodási és a jogi intézmények nagy mértékű tagoltságát, ellentmondásosságát és az érdekegyeztetéseket illető hiányosságokat emeli ki. Megállapítja, hogy a sok országban folyamatban lévő reformok, szervezési intézkedések nem tűnnek hatékonynak. Tanulmányunk közreadásához a Jelentés ezen megállapításai és a hazai szervezési intézkedések erös ösztönzést adtak. Megerősíti a Jelentés a kezdeti vizsgálataink tárgybeli következtetéseit és felhívja a figyelmet a helyes diagnózis fontosságára. Igazoltuk (Orlóci—Szesztav-Várkonyi 1985, OVH—VGI1984) hogy a vízgazdálkodási konfliktusok lényegi forrása az az ellentmondás, ami a vízkészlet természeti egysége és a vízzel kapcsolatos társadalmi igények valamint tevékenységek tagoltsága, ellentmondásos megosztottsága között van. Bemutattuk, hogy ezt az ellentmondást szervezeti intézkedéssel nem lehet feloldani! A vízpolitika akkor lesz hatékony, ha megteremti a vízgazdálkodás szerkezeti egységéhez szervesen illeszkedő integrált informatikai rendszert. Mindenek előtt azonban ismerni kell a beteg szervezetét. A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata a megismeréshez, a helyes diagnózishoz kíván hozzájárulni. A vizet mind természeti, mind társadalmi tényezőként tulajdonságainak és szerepeinek sokfélesége jellemzi. A sokrétű (gyakorta ellentétes irányzatú) szerepkört a természetben sok millió éves kísérlet kovácsolta össze az élet-centrikus ökológiai egység alapjává. A társadalmi szerepkört pedig a kulturális és a gazdasági fejlődés mindenkori állapota jelöli ki, ugyanakkor a gazdálkodás intézményrendszere az adott állam történeti fejlődésének szerves része és többnyire változatosan tagolt eleme. A vízgazdálkodás jelentősége és nehézsége abból fakad, hogy minden tevékenységét az adott vízrendszeren belüli összes többi tevékenységgel össze kell hangolni, és ezeket a táj ökológiai értékeinek és érdekeinek gondos mérlegelésével kell a természetes vízháztartási és vízminőségi folyamat rendszerbe beilleszteni. Ez az összehangolás és beillesztés annál többirányú mérlegelést és egyeztetést kíván, minél nagyobb és tagoltabb a vízrendszer, és minél magasabb és sokrétűbb a víz társadalmilag jelentős tulajdonságai iránti igények szintje és összetétele. A Duna-völgy és a Kárpát-medence Európában és világviszonylatban is az eg\'ik legnagyobb, legméA kézirat éckezett: 2003. X. I. Dr Orlóci István oki. mérnök, a Budapesti Műszaki cs Gazdasági Egyetem címzetes docense. Dr. Szesztay Károly oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem címzetes egyetemi tanára.