Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből? 687 3. korlát: A jelenlegi növénytermesztési kultúra fenntartásához szükséges legmélyebb talajvízállás nem léphető túl. Ez elvileg használható volna. A gyakorlatban viszont nem, mert minden mezőgazdasági táblán más-más „legmélyebb talajvízállást" kell figyelembe venni, sőt: ez évről-évre is változik az egymást váltó növénykultúrák miatt. Egy vízbázis hatásterületén pedig több száz mezőgazdasági tábla lehet. A VITUK1 (1994) kísérletezett a módszer alkalmazásával, sikertelenül. Ezt a dokumentációban be is vallják a szerzők: „a témát az eredeti célkitűzésnek megfelelően nem sikerült befejezni", „a vízkivételek hatásának szimulációját és a növénytermesztés korlátainak megfelelő kitermelhető felszín alatti vízmennyiség meghatározását nem tudtuk elvégezni", „az utánpótlódás értéke és ezzel együtt a kivehető felszínalatti vízmennyiség értéke... felülvizsgálandó ". A környezeti korlátokról szóló viták mégis előbbre vitték a szakmai közgondolkodást, mert rávilágítottak a károkozásra, mint a kitermelhetőség fontos kritériumára. Ennek eredményeként jelenhetett meg a 123/1997. kormányrendelet, melyben az 1. számú melléklet 7.d pontja szerint „egy vízbázis kapacitása az a vízmennyiség, melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják ". A rendelet alkalmazásához valamiféle szakmai közmegegyezés kellene arról, hogy melyek a káros környezeti hatások, és milyen mértékük lehet elfogadható. Korábban tehát meglehetősen bizonytalanul határozhattuk meg a kitermelhető vízmennyiséget. Számításaink jóságáról pedig inkább az engedélyező hatóságokat kellett meggyőzni, és nem az érintetteket. Minden bizonytalanság ellenére nem volt nehéz az engedélyeztetés; szinte csak a parti szűrésre tervezett vízbázisoknál írták elő (vélt vagy valós árvízvédelmi szempontok miatt), hogy a kutak a mentett oldalra kerüljenek, sőt, még ott is jókora távolságot kellett tartani a mentett oldali töltéslábtól. így aztán sok vízbázis nagyon messze van a folyótól. Ahol nagyobb szükség volt az ivóvízre (pl. Budapestnél), ott a hullámtérbe, közvetlenül a partra is lehetett kutat építeni. 3. Lehetőségek a jövőben Ma is, de a jövőben méginkább az Európai Unió 2000/60/EK Irányelve (Víz Keretirányelv, VKI) lesz a mértékadó a kitermelhető vízmennyiségek meghatározásakor. A VKI ugyan nem tartalmazza a kitermelhető vízkészlet fogalmát, de a 2. cikk. 27. pontját - úgy látszik - ekként kell értelmeznünk: „Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet" a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozammal, hogy elkerídhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bátmilyen jelentős