Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

688 Völgyesi István romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása. (Az angol szövegben „available groundwater resource" szerepel, tehát ott sem kitermelhető készletről van szó.) Egyszerűbben fogalmazva: a víztermeléssel nem okozhatunk jelentős kárt - sem a felszín alatti vizekkel kapcsolatban lévő felszíni vizek, - sem a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák életében. Fontos: a VKI nem követeli, hogy egyáltalán ne okozzunk kárt! 3.1. Milyen károkat okozhatunk? Lássunk néhány példát, mivel járhat a felszín alatti víz termelése? - Süllyed a talajvízszint. Például Debrecenben, a Il-es vízmű termelőkútjai mellett 5 m körüli süllyedések vannak, de az bizonytalan, hogy a depresszió mekkora kiterjedésű, ahogy az is, hogy a közeli Nagyerdőben tapasztalt károk ennek következtében alakultak ki, vagy valami más ok is közrejátszott. Másik példaként a Mohács-szigeti három nagy vízbázist lehet említeni; itt már a próbaüzem idején (0,5-1,0 m-es süllyedések hatására) kiszáradtak a közeli tanyák ásott kútjai. Mérsékelték a termelést, a beruházó pedig kártérítést fizetett (vagy mélyebb fúrt kutat épített a károsultaknak). Azóta a szóban forgó ásott kutak nagy részében újra megjelent a víz. Mindenesetre: a talaj vízszintsüllyedés a víztermeléssel együtt járó környezeti kárrá válhat, de a süllyedés mértéke többnyire nem éri el azt a fokot, hogy tényleges károkozásról beszélhessünk. - Süllyed a karsztvízszint. A Dunántúli-középhegység térségében a bányászati vízkiemelések következtében kialakult folyamatok és károk közismertek. - Csökken a rétegvíz nyomása. Ez a termelő kára, hisz egyre mélyebbre kell építenie a búvárszivattyúját, ha még tudja. Kárt jelenthet a szomszéd kútnál is, ha az ugyanarra a rétegre van kiépítve. És ha a szomszédos kút ellenérdekű fél tulajdona, akkor meg kell egyezzenek egymással, ki mennyit termeljen ahhoz, hogy ne szívják el egymás elől a készletet. - Mobilizálódnak szennyezett víztestek. Ez sem környezeti kár, hisz leginkább az üzemeltetőnek rossz, ha túltermelés miatt például arzénes rétegek vizét is odaszívja az eddig jó minőséget produkáló vízbázishoz. Tengerparti országok tapasztalatait kell majd felhasználnunk, ha ez a kérdés fontosabbá válik, ott a sós vizek behatolásának megakadályozása céljából kell korlátozni egyes telepek termelését. - Terepsüllyedések alakulnak ki. Nyilván vannak terepsüllyedések a víztermelés hatására, de hogy mekkorák, és ezek miatt keletkezhetnek-e károk, az még vitatott. Ha a felszín alatti vizekkel kapcsolatban lévő felszíni vizek és a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák védelmét akarjuk biztosítani, akkor a felsorolt károk közül csak a talajvízszint-süllyedést tekinthetjük mértékadónak (és esetleg a nyílt karsztok vízszintsüllyedését).