Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Megújuló energia és tápanyagok a szennyvíztisztításnál 507 sénél. Kálium-hidroxiddal történő helyettesítése előnyös lenne, de a költségeket számottevően növeli. Az égetés az ammónia nitrogénné történő parciális oxidációját jelenti, egyedi égető berendezésben. Ez igen frappáns megoldás, de komoly berendezés és szabályozásigényt jelent. A metánnal együtt, gázmotorban történő égetés nem jöhet szóba. 4. A biogázosítás szilárd maradékainak az elhelyezési problémái A trágyák, netán élelmiszeripari, fehérje és/vagy kicsapószer tartalmú iszapok szerves széntartalma energetikai hasznosításának további problémája, az ammónium iszapvízbe kerülésén túl, hogy míg a trágya mezőgazdasági elhelyezése, hasznosítása, bizonyított veszélytelensége révén régóta engedélyezett, a vegyes rothasztás maradékáról mindezek nem mondhatók el. A hatóságok szakemberei az ilyen iszapok mezőgazdasági talajokra történő kihelyezését rendszerint csak a veszélyes hulladékokra előírt minősítés elvégzését követően engedélyezik. Nem okoz azonban ez különösebb gondot, ha az alapanyag összetételét a biogáz termelésénél kellően ellenőrizni lehet, ami persze a rothasztási technológia, illetőleg annak üzemeltetése tekintetében is meghatározó kérdés. Fontos, hogy az iszapok ne tartalmazzanak határérték felett nehézfém szenynyezést. Ezt az előtisztításnál használt vegyszerek minőségével lehet ellenőrizni. A cinktartalom ettől függetlenül kritikus lehet az állati hulladékok nagy cinktartalma miatt. Hollandiában a cink mellett a réztartalom is reménytelenné teszi a trágyarothasztás maradékának a mezőgazdasági hasznosítását. A réz köztudottan a holland sertéshizlalás neuralgikus pontja. Ólom esetenként nagy ólom tartalmú mészhidráttal kerülhet jelentős koncentrációban az iszapmaradékba, illetőleg ilyenkor az ólommal esetleg még kevés kadmium is bekerülhet abba. Az utóbbiak azonban igen ritkán, csak nagyon rossz mészforrás esetén jelentkezhetnek. Az alapanyag oldaláról ilyen szennyezés veszély a vegyszereken túl inkább a szilárd lakossági hulladékok biológiailag bontható részének a biogáz termelésre történő hasznosításából jelentkezhet. Ezzel a nyersanyaggal a vegyes rothasztásánál olyan, az állati trágyában elő nem forduló szintetikus szerves szennyezők is kerülhetnek a maradékba, amelyek a hasznosítást teljesen lehetetlenné teszik. Természetesen ez nem csak az ilyen vegyes biogáz termelés, de a hasonló, vegyes komposztálás termékére is érvényes. 5. Összefoglalás Az élelmiszertermeléssel, feldolgozással és fogyasztással kapcsolatos szilárd és folyékony hulladékok jelentős energia és tápanyagforrás. Ezeket azonban csak megfelelően ellenőrzött technológiákkal szabad hasznosítani. Mindenképpen gondot jelenthet az ammóniumnak a növények öntözésére kedvezőtlenül kicsi, vagy nagy koncentrációja. Az utóbbi esetben a maradékokat (szilárd és folyékony. egyaránt) a vegetációs cikluson kívüli időszakban szabad csak kihelyezni a talajra, vagy talajba. A biogáz-termelés szilárd maradékának a mezőgazdasági hasznosítása a
