Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Szigetképződés és -fejlődés a Maros határszakaszéin 481 2. Vizsgálati módszerek 2. /. Geomorfológiai térképezés Geomorfológiai felméréseket az apátfalvi zátony- és szigetrendszeren két időpontban (2001, 2003) végeztünk. A felmérés során a területre 25 x 25 méteres rácstávolságú hálót fektetve feltérképeztük az itt megtalálható formákat, meghatároztuk alakjukat, méretüket és anyagukat. A felvételezés l:1000-es méretarányban készült. Emellett lejtőszög és relatív magasság méréseket is végeztünk. 2.2. Térinformatikai analízis A geoinformatikai vizsgálat két szakaszban történt, két különböző méretarányban. Először a korábban már jól feltérképezett, szűkebb mintaterületként kezelt apátfalvi zátony- és szigetrendszert elemeztük, majd azt követően a 20 km-es határszakasz felmérése történt meg. Az apátfalvi zátony- és szigetrendszeren az elmúlt ötven évben bekövetkezett térbeli változások meghatározása három légifotót (1950, 1964, 1991), egy 1:25 000es topográfiai térképet (1981) valamint GPS-es felmérést (2001) használtunk fel. Az öt időpontból származó térbeli adatok lehetővé tették a terület átfogó vizsgálatát, a főbb változások, tendenciák meghatározását. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fenti időpontok közötti intenzívebb átalakulási periódusok ezzel a módszerrel nem rekonstruálhatók, mivel azok egy-egy áivízi eseményhez csak fenntartásokkal kapcsolhatóak. Éppen ezért a térinformatikai analízissel párhuzamosan a dinamikus fejlődés pontosabb vizsgálatára két sziget esetében dendrológiai felmérés is készült. A légifotókon és a térképeken a geokorrekciót ERDAS Imagine 8.4. szoftverrel végeztük el, a képeket EOV rendszerbe transzformáltuk. A vizsgált felszínformák (szigetek, partvonal) alapján, ArcView GIS 3.2 szoftver segítségével vektoros állományokat képeztünk, majd ezeket egymásba fedettük. A szigetek mozgására, a partvonal változására vonatkozó méréseket az így előkészített fedvényeken lehetett elvégezni. Annak ellenére, hogy a felvételek kis- és középvízkor készültek, a különböző vízállások elhanyagolható módon befolyásolták a szigetek képi méretét, mivel a szigetek oldalai igen meredekek és a feltárt elmozdulások az ebből adódó esetleges különbségeknél jóval nagyobbak. A geoinformatikai, illetve a kapcsolódó dendrológiai elemzés során nyert adatokat a makói vízmérce vízállás értékeivel (ATIVÍZIG) vetettük össze, hogy a nagyobb változásokat egy-egy hidrológiai helyzethez kötni lehessen. A terepi tapasztalatok és mérések szerint a 2,00 m-es vagy afölötti vízálláskor megkezdődik a szigetek felső végének pusztulása, illetve 3,50 m-es vízálláskor a szigetek víz alá kerülnek. A vizsgálat második szakaszában a 20 km-es folyószakaszon megfigyelhető tágabb, összefüggések feltárása volt a cél. Az elemzés alapját hat időpontból származó térkép, térképsorozat illetve légifotósorozat szolgáltatta. A legkorábbi térkép a III. katonai felmérés 1:75.000 méretarányú 1914-ben átdolgozott változata volt, ezt két 1:10 000-es méretarányú mozaikolt topográfiai térképsorozathoz (1969, 1981)