Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben
DifferenciálI védelmi szintek az án'íz\'édelemben 439 2.6. Azonos kockázatra kialakított án'ízvédelmi rendszer A kellően hosszú vízállás adatsorok a magyar gyakorlatban lehetővé tették a különböző valószínűséggel visszatérő árvízszintek meghatározását. Ennek ellenére a módszer bevezetése és uralkodóvá válása a központi tervutasításos rendszerben csak a hatvanas évek végén vetődött fel a politikai vezetés fogadó kézségének hiányában. Az ekkor elrendelt részletes vizsgálat eredményei szerint a 80, 100 és 150 éves visszatérési időhöz tartozó vízszintek különbsége nem volt szignifikáns, ezért országosan a 100 éves visszatérési időt vették alapul. A Győrt, Budapestet és Algyőt magába foglaló három öblözetben a gátak méretezésénél az 1000 éves visszatérési idejű árvizet kell figyelembe venni a kifejezetten magas védett gazdasági érték miatt. Ezzel a kockázat elemzés alapjait teremtették meg Magyarországon. A determinisztikusán meghatározott különböző 100 vagy 1000 éves visszatérési időnek megfelelő védelmi szint kialakítása állami feladat, amit a vízügy a költségvetésben biztosított keretekből folyamatosan végez. A lehetősége ma is fennáll annak, hogy egy öblözetben (vagy annak egy részén) az érintettek magasabb biztonságot, nagyobb védelmi szintet érjenek el, azonban ez már nem képezi jelenleg az állami kötelezettség teljesítését. Azon öblözetek esetén, ahol az 1000 éves visszatérési idejű árvízre kell méretezni a többlet biztonság oka tehát a kifejezetten nagy védett érték, ami egy esetleges gátszakadás során jelentős kárral jár: nagyobb védett gazdasági érték — nagyobb biztonság. Ez az álláspont szakít azzal az igazságtalan dogmával, hogy minden terület ugyanabban a biztonságiban részesül és még gazdasági értekek vagy a várható kár meghatározása nélkül determinisztikusán jelöli ki azokat a területeket, ahol magasabb visszatérési időt kell a mértékadó vízállásnál figyelembe venni. A differenciált védelmi szintek, az azonos kockázat megfogalmazása tehát alapjaiban meg van Magyarországon az árvízvédelmi biztonság megfogalmazásban. A nyolcvanas évek végén a védett értékek gazdasági felmérése elkészült (Rcss 1984, Rcss-Károlyiné 1991 ) és 1994-ben ez valorizálásra került, azonban a védett érték alapján a differenciált védelmi szintek kialakítása, az öblözetek gazdasági fejlettségének megfelelő visszatérési idő meghatározása elmaradt. (L ;kkor még sem a kockázat számítás, sem a tönkremeneteli valószínűségek meghatározása nem állt rendelkezésre.) Az a tény, hogy árvízvédelmi öblözetenként a védett érték eltérő mértékű feltételezi azt, hogy az elöntésből keletkező kár is eltérő lesz. Ha azonban két öblözetnél eltérő mértékű kár keletkezik, akkor igazságtalanság az azonos mértékű biztonság, vagyis a jelenleg alkalmazott azonos biztonsági tényező és az alkalmazott, azonosan 100 éves visszatérési idő mellett a nagyobb értékű öblözet biztonsági szempontból alulértékelté válik. Helyes gyakorlat az, hogy a nagyobb biztonság a magasabb visszatérési idővel, alacsonyabb visszatérési valószínűséggel kerül megadásra: magasabb biztonság = nagyobb visszatérési idő. A nyolcvanas évek közepétől különböző tudományok fejlődésével mind finomabb és a valóságot jobban megközelítő módszerek alakultak ki (Nagy 1996):