Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben

440 Rákóczi László - gcotechnika: talajjellemzők egyre pontosabb meghatározása, egyre érzékenyebb állékonyságszámítási módszerek, - hidrológia: árvízi veszélyeztetettség egyre pontosabb előrejelzése, - közgazdaságtan: döntési tudomány megjelenése, kárszámítási módszerek fejlődése, egyre pontosabb gazdasági értékbecslés, - geofizika: sekélymélységű geofizikai módszerek alkalmazása, - matematika: valószínűség számítás, - távérzékelés és térinformatika stb. Ezen módszerek segítségével lehetővé válik a veszélyek és a veszélyek bekövetkezéséhez kapcsolódó károk jobb megismerése. A várható kockázat nagysága (Nagy 2000): kockázat = bekövetkezés valószínűsége x keletkezett kár. A kockázatszámítás tehát felhasználja és ötvözi a tönkremeneteli valószínűség és a differenciált védelmi szintek előnyeit. A biztonság megfogalmazásával kapcsolatos ideológiák a kockázati számításokon alapuló rendszer-fejlesztés irányába fejlődtek, így alakult ki az azonos kockázati szintek figyelembe vétele az árvízvédelmi rendszernél is. Az azonos kockázat azt jelenti, hogy azok, akik ártéren élnek biztosak lehetnek benne, hogy a kockázat bármelyik öblözetben ugyanaz, vagy más szavakkal: egyik öblözet sincsen előnyben/hátrányban a másikkal szemben. Kockázat számítás esetén az azonos kockázat és a gazdasági értékből kell az elöntési valószínűséget meghatározni, aminek a reciproka a védelmi szint. A kockázatszámításon alapuló vizsgálatoknál tehát nem csak a műszaki biztonságot veszik figyelembe, hanem a védett (gazdasági) értékben keletkező károkat is (így a környezeti károkat is). A kockázatszámításban a veszélyeztetettség meghatározása, az események bekövetkezési valószínűségének becslése, a negatív események láncolata, a bekövetkezés kiterjedése, az esemény következtében érintettek és sérülök meghatározása a feladat (Nagy 1997, 2001b, 2001c). 3. A differenciált védelmi szintek külföldön A differenciált védelmi szintek megfogalmazása néhány külföldi ország gyakorlatában eltérő megközelítés alapján eltérő végeredményekre vezetett, azonban a biztonságot mindenhol a visszatérési idővel határozták meg: - Az Egyesült Államokban a Corps of Engineers kezelésében lévő szövetségi (federal) töltésekre előírás a 100 éves visszatérési idejű árvízre történő kiépítés. Állami, önkormányzati vagy helyi érdekeltek árvíz ellen emelt töltéseinél ettől eltérő értékek is megengedettek, ami gyakorlatilag a mozgósítható és töltés építésre fordítható tőkétől függ. - Az Egyesült Királyságban különböző beépítettségi és földhasználati viszonyokhoz igazodóan javasolnak különböző visszatérési időre történő kiépítettséget, azaz különböző szolgáltatási szintet. A tervezett beruházáshoz azonban csak akkor adnak állami hozzájárulást, ha a tervezett állapot bizonyítottan gazdaságos, vagyis a haszon/költség hányados egynél nagyobb. Va-