Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
2. füzet - Gulyás P.: Rotatoria és crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben
Rotatoria és crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben 279 Felső-réti kubikgödör (Szentes, 12. mintavételi hely) A kubikgödör Zooplankton állománya közepesen gazdag, néhány ritka előfordulású faj is él a vizében. A domináns fajok a következők: Keratella quadrata, Alonella nana, Bosmina longirostris, Ceriodaphnia quadrangula, Chydorus sphaericus, Acanthocyclops robustus. A Zooplankton faji összetétele hasonlójellegű víztérre utal, mint az előzőek. Néhány, a hazai vizeinkben ritka előfordulású taxon jelenlétére azonban fel kell hívni a figyelmet. Ezek közül a Trichocerea similis (Rotatoria) az Acroperus harpae, a Graptoleberis testudinaria (Cladocera) és az Ectoeyelops phaleratus, valamint a Paracyclops affinis (Copepoda) előfordulása érdemel említést. Ezek a kisvizekben a mocsári növényzet között, az iszapos mederfenéken levő élöbevonatokban élnek, de mindenképpen vízi növényekhez kötöttek. Paptelki mocsár (Derekegyház, 13. mintavételi hely) A faj szegény vízben a hazai eutróf kisvizeinkben élő kerekesférgeket és rákokat találtunk. Közülük igazi planktonikus életmódú csak néhány kerekesféreg (Keratella cochlearis tecta, K. quadrata, Polyarthra vulgaris), a többi gyakori faj élettere a növényzet közötti víztér (Trichocerca pusilla, Ceriodaphnia quadrangula, Chydorus sphaericus, Acanthoeyclops robustus, Eucyclops serrulatus). A ritka fajok közül a Daphnia curvirostris nagy tömegű előfordulását kell megemlíteni, melyet eddig hazánkban csak a Duna és a Bodrog árterében és néhány kisvízből írtak le. Irodalmi adatok szerint a kisvizek bomló falevelekkel borított fenéküledékének felszínét kedveli. Homokbánya, Sas-halom (Csorvás, 14. mintavételi hely) A homokbánya vize a Zooplankton állományok faji összetétele és egyedsürüsége alapján politróf minőségű. Erre a nagy egyedszámban előforduló kerekesféreg ( Brachionus angidaris, Keratella cochlearis, Polyarthra vulgaris, Pompholyx complanata) és ágascsápú rákfajok (Bosmina longirostris) utalnak. A rossz vízminőség kialakulásának okai az ilyen típusú vizekben a legtöbb esetben a környező területekről bemosódó un. nem pontszerű szennyeződések által okozott növényi tápanyagok (foszfor és nitrogén), valamint a nem megfelelő vízcsere lehetnek. Homokbánya, Orosházitanyák (Orosház, 15. mintavételi hely) A homokbánya vízminősége az előzőéhez hasonlóan politróf, csupán itt a kerekesférgek lényegesen nagyobb faj- és egyedszáma figyelhető meg. Nagy állományai a következő fajoknak volt: Anuraeopsis fissá, Asplanchna brightwelli, A. priodonta, Brachionus calyciflorus amphiceros, В. c. anuraeiformis, Keratella cochlearis, Polyarthra vulgaris, Bosmina longirostris. Hazai vizeinkben ritka, vagy természetvédelmi szempontból említésre érdemes taxont ennek az eutróf állapotú homokbányának a vizében nem találtunk. Holt-Sebes-Körös, Diós-ér-hát (Vésztő, 16. mintavételi hely) A Zooplankton faji összetétele lényegesen gazdagabb, mint az előző víztereké, egyedsürüségük alapján minősége mezotrófnak tekinthető. Allóvízi jellegére a nem
