Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Gulyás P.: Rotatoria és crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben

280 Gulyás Pál planktonikus életmódú taxonok nagyobb előfordulási aránya utal: Asplanchna priodonta, Brachionus angularis, Euchlanis dilatata, Keratella quadrata, Lecane (M.) lunaris, Synchaetapectinata, Testudinella patina, Bosmina longirostris, Acanthocyclops robustus. A növényzet közötti víztérben élő fajok száma kevés. A természetvédelmi szempontból érdekes, ritka fajok a következők: Lophocharis oxysternon, Platyas quadricornis, Trichotria truncata (Rotatoria), Alona guttata és Chydorus latus (Cladocera). Ugrai-rét (Biharugra, 17. mintavételi hely) A vizsgált víztér zooplanktonjának faji összetétele szegényes, a hazai mezotróf és eutróf vizeinkre jellemző taxonokkal, melyek közül gyakoriak a következők: Lecane bulla, Alonella nana, Chydorus sphaericus, Simocephalus vetulus, Eucyclops serrulatus, Macrocyclops albidus. Hazai vizeinkben ritka, vagy természetvédelmi szempontból említésre érdemes taxont ennek a kisvíznek a vizében az Acroperus harpae és a Daphnia curvirostris kivételével nem találtunk. Sebes-Körös, Móricz-föld (Újiráz, 20. mintavételi hely) A nagyobb áramlási sebességű folyóinkra jellemző faji összetételű és egyedsürüségű Rotatoria és Crustacea állományokat találtunk a folyóból vett vízminta szűredékében. A nagyobb fajszámot nem követi nagyobb egyedsürüség. A gyakoribb fajok a következők: Brachionus angularis, В. urceolaris, Keratella cochlearis var. macracantha, Lecane bulla, Alonella nana, Disparalona rostrata. Természetvédelmi szempontból két ritkán előforduló fajt lehet megemlíteni. Az egyik az Euchlanis proxima (Rotatoria), melyet egyes szerzők az E. oropha társfajaként tartanak számon. Legtöbb egyedét a kisebb állóvizek parti övezetének növényzete között találták. A Camptocercus rectirostris (Cladocera) ezzel szemben inkább a nagyobb vizek parti régióit kedveli. Holt-Sebes Körös (Okány, 21. mintavételi hely) A kerekesféreg állománya igen gazdag, sok faj nagy egyedszámban él a holtág vizében: Brachionus angularis, В. budapestinensis, Brachionus calyciflorus anuraeiformis, B. diversicornis, B. leydigi tridentatus, B. quadridentatus, B. urceolaris, Cephalodella gibba, Filinia longiseta, F. terminális, Keratella quadrata, Polyarthra vulgaris, Alona affinis, Disparalona rostrata, Acanthocyclops robustus. Az állományok egyedsürüsége alapján a holtág vize eu-politróf állapotú. Néhány, a hazai vizeinkben ritka faj előfordulását azonban meg kell említeni: Dicranophorus forcipatus, Dipleuchlanis propatula, Euchlanis proxima, Lecane elsa, Mytilina bisulcata, M. mamillata. Utóbbi fajt a Bodrog egyik holtágából (Füzesér) Bancsi (1980) írta le. Ez a faj a tudományra nézve is újnak tekinthető. Természetvédelmi szempontból ennek a holtágnak ezért különös jelentősége van. Gyepes-csatorna (Sarkad, 22. mintavételi hely) A Zooplankton állományok faji összetétele a növényzettel borított lassú áramlási sebességű vízfolyásokra jellemző. Az evezőlábú rákok állományai voltak nagyobb