Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
2. füzet - Juhász E.: Magyarország vízi közmű ellátása
Magyarország v izi közmű ellátása 199 Egyértelmű, hogy mindenütt—így nálunk is - az elhelyezés meghatározó célpontja a természeti környezetbe történö visszaforgatás, azaz a mezőgazdasági területen történő hasznosítás (Dulovits et al. 1999). Azt is mindenkinek el kell fogadnia, hogy a lerakás a hasznosításnak nem alternatívája, hanem csupán elhelyezési kényszer megoldás. Az égetéssel történő térfogat „minimalizálás" pedig olyan többlet költség, amit gazdaságunk egyelőre nem képes elviselni. Az ebből származó maradék anyag, azaz a salak veszélyes hulladékká való minősítése, a légszennyezés, stb. további olyan problémákat zúdít, amire szintén nem vagyunk felkészülve. A kellően előkészített — hasznosítás szempontjából „szalonképes" - szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása az EU direktívának megfelelően rendeletileg szabályozásra került. Ám a rendelet célja — a befogadók vízminőségének védelméhez hasonlóan — a termőföld védelme, nem pedig az iszap elhelyezésének megkönnyítése vagy „elbagatelizálása". Az 555 szennyvíztelep változó mennyiségű és szerves anyag tartalmú iszapját 458 helyen kezelik. 2002-ben a statisztika szerint (VI. táblázat), összesen 172,8 ezer tonna iszap szárazanyag keletkezett (OVF 2003). A 10-12%-os átlagos szárazanyag tartalom mellett hozzávetőleg 1,6 millió m 3 iszapvolument kellett a kezelőhelyekről kiszállítani). 2003-ban fel kell tételezni, hogy már mindenki előtt világossá vált az, hogy a telepen belüli kezelést az elhelyezés lehetősége(i) szerint kell meghatározni. Ez kiterjed az iszap stabilizáltságára, a fertőzőképesség megszüntetésére, a szállítás és bedolgozás szempontjából egyformán lényeges víztelenítés mértékére is. A felhasználás alapfeltétele, hogy az iszap csak — az egyébként egyre szigorodóbb — határértékig tartalmazhat toxikus anyagot. Mindezek előrebocsátása után 75 kezelőhelyről, különböző - bedolgozástól függő-nedvességtartalom igény mellett (talajba injektálás, felületi kiszórás stb,) közvetlen mezőgazdasági felhasználásra a teljes iszapvolumen 14,4%-át juttatják ki. ÖsszeVI. táblázat A szennyvíziszap elhelyezésének megoszlása (2002. év) A kihelyezés módja A kezelőhely száma Az iszap szárazanyag mennyisége A felhasználás aránya A kihelyezés módja db t/a % Mezőgazdaság közyetlen kihelyezés 75 24 755,3 14,4 Mezőgazdaság komposzt készítés után 90 50 347,3 29,1 Mezőgazdaság összesen 165 75 102,6 43.5 Depónia átmeneti depónia 53 10 515,2 6,1 Depónia végleges depónia 196 71 053,6 41,1 Depónia összesen 249 81 568,8 47,2 Egyéb elhelyezés 44 16 124,3 9,3 Ország összesen 458 172 795,7 100,0
