Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből
Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből 593 derszabályozásokkal levágott és kiszáradt múltbeli holtágak környezetvédelmi rehabilitációja a helyi adottságoktól és követelményektől, ill. lehetőségektől függ. Folyók szabályozásának szükségessége és aktualitása csakis a társadalom igényeitől és az adott ország terület gazdagságától (jelenlegi és jövőbeli laksúrúségétöl) függ. A folyók lefolyás-szabályozását ezért mindig társadalmi szükségletek igényeinek kielégítése váltják ki, ami sajnos gyakran jár vízszennyezésekkel is (Nílus, Sacramento, Platte, Duna), ezért a lefolyás-szabályozásoknak mindig jól átgondoltaknak kell lenniük. A döntési változat meg kell, hogy feleljen mind a prognosztikus, mind a multidiszciplináris szemlélet alapelveinek is. Az egyoldalú szemléletű döntések elfogadhatatlanok, mivel azok mindig szük csoport érdekeket szolgálnak. Egyes folyóvölgyek számottevő feliszapolódása és a meder vízszállító képességének csökkenése is közismert, amin a szokásos árvízi szabályozás (árvédelmi védvonal építése) gyakran már nem, csak a lefolyás-szabályozás (Jangce). A feladatok megoldására a. folyó vízszállító képességének növelése (mederrendezés), szükségtározók létesítése és a vízátvezetések rendszere is jó megoldás lehet. (Körösök, Vásárhelyi-terv). A lefolyás-szabályozás ui. lecsökkenti a (2max-okat (Nílus, Jangce, Sárga-folyó, Sacramento, Tisza), de ugyanakkor, a vízkészlet-gazdálkodást, a természetvédelmet és az energiatermelést is hathatósan segítheti. A tározók okozta vízjárás változások és az egyre növekvő vízkivételek (Platte, Nílus, Jangce. Tisza) is kihatnak a folyó összes hidraulikai paramétereire és az egész térség vízgazdálkodási helyzetére is. Vízkészletek szempontjából az is kedvezőtlen, ha kevés a csapadék vagy ennek éves eloszlása és lefolyása nincs összhangban az igényekkel vagy a vízkivételek igen jelentősek (Platte, Nílus. Jangce. Tisza). Konfliktusok forrása lehet, ha egy folyó vízgyűjtője több állam fennhatósága alá tartozik és a fejlesztési vagy vízjogi (beruházások, vízhasználatok, árvízkárok, vízszennyezések kártérítések) kérdéseire nincs államközi megállapodás (tiszai ciánszennyezés). Vízszabályozások átgondolatlanságának káros kihatásai, és a vízhasználatok tisztázatlanságai ma is konfliktusok forrásai (Niger, Platte, Körösök). A meder alakváltozását, az árvizek levonulását a folyók hullámtérének állapota és a mederszűkületek (hidak), a hullámtér feliszapolódása, benöttsége és a főmeder elfajult kanyarjai, is, nagymértékben, befolyásolják A meder egyoldalú vándorlását az inhomogén geológiai feltételek is befolyásolhatják (Felsö-Amazonas). A vízhozamok egyre magasabb vízállásokkal folynak le, miközben trend jelleggel csökken a folyók éves lefolyt víztömege. A Tiszán, Szolnoknál, az 1932-es árvízhez képest, 2000-ben a közel 600 m 3/s-mal kevesebb csúcs árvízi hozam, +1,47 m-rel magasabb vízállással folyt le (Nagy-SchweitzerAlföldi 2001). Ennek oka, a hullámtér elhanyagolt állapota, (növényzet, feliszapolódás) és a szabálytalan használat. Ebből az is következik, hogy a jövőben a vízállások helyett ajánlatos áttérni a vízhozamok statisztikai elemzésére (Mosonyi 1994). Laza allúviumban, a folyók intenzívebben meandareznek (Indus, Mississippi) míg a kemény agyagban medrük évezredek óta stabil lehet (Citandug). A mederkotrások anyagát csak a hullámtéren kívül szabad elhelyezni. Gyorsan növekvő lélekszám, és elmaradottabb fejlettségű térségek (Afrika, Ázsia) egyre növekvő vízigényei (víz, élelem, energia) és vízszennyezések kommunális hatásai kedvezőtlenül befolyásolják a vízfolyásokat. A. vízfolyásra az sem előnyös, ha vízgyűjtője és medrének anyaga túl finom szemszerkezetű, évi csapadéka is kevés, ráadásul sok a folyó menti vízkivétel és a párolgás (Sárgafolyó), mert a vízkészlet jelentős része hasznosítás nélkül elvész, a meder elfajul és így a
