Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
1. füzet - Rátky István-Kovács Sándor-Váriné Szöllősi Irén: A Vezsenynél tervezett hullámtéri csatorna hidraulikai hatásának elemzése
A Vezsenyné I ter \> ezett hullámtéri „csatorna " hidraulikai hatásának elemzése 49 részletek mellőzésével — csak címszavakban, röviden megadjuk a hidraulikai modellünk főbb jellemzőit (Kozák 1977, Abbott 1979). Kiindulási alapegyenlet-rendszerünk az egydimenziós, fokozatosan változó, nempermanens vízmozgás, elsőrendű, hiperbolikus típusú, pszeudolineáris, parciális differenciálegyenlet-rendszere. Az egyes numerikus megoldási módok alkalmazhatósági körét, pontosságát, egyszerűségét, memória és gépidő szükségletét figyelembe véve az általános közelítő megoldások explicit eljárásai közül a karakterisztikák módszerének ortogonális hálózattal történő megoldását választottuk. A módszer lényege, hogy a parciális differenciál egyenletrendszert a hullámteijedés elvén alapuló karakterisztikák segítségével, közönséges differenciál egyenletté alakítjuk. A megoldáshoz az értelmezési tartományt ortogonális hálózat csomópontjaival diszkretizáljuk, majd a numerikus integráláshoz kvadratikus approximációt alkalmazva egy pszeudolineáris algebrai egyenletrendszert kapunk. A karakterisztikák kezdő pontjainak koordinátáit és hidraulikai jellemzőit lineáris és harmadfokú Lagrange-féle interpoláló polinom segítségével határozzuk meg. Az ismeretlen függvények diszkrét pontbeli értékeit (Z és Q) az azonos és az ellentétes karakterisztikákra vonatkozó egyenletek linearizálásával, iteráció útján határozzuk meg (Kozák 1977, Rátky 1979). 3. Szimulációs számítások eredményei, következtetések A vizsgált változatok főbb jellemzői: Nyárigát magassága, ún. .engedélyes' M = 1 m, .tényleges' M =2,2 m. A hullámtéri vízvezetés minősége: ,rossz', ,mérsékelt', jó', ,kiváló'. A hullámtéri árapasztó „csatorna" szélessége (B csa t): 0 m, 250 m, 500 m, 700 m. A különböző változatok („csatorna" méretek, vízvezetési minőségek) eredményeinél a következőket hasonlítottuk össze: — vízszintek a 325 fkm-es szelvényben, — vízhozamok a „csatorna" be- és kilépési szelvényeiben, valamint — a vezsenyi kanyarban a hullámtérre ki- és onnan a főmederbe befolyó összes vízhozam. Összehasonlításként alapváltozatnak általában a „csatorna" nélküli állapot tekintettük, amikor a hullámtér és a - majdani - „csatorna" helyén lévő hullámtéri rész is statikus tározóként üzemel: nyárigát magasság M = lm vagy 2,2 m végig a főmeder és a hullámtér között, még a majdani „csatorna" ki- és belépési helyénél is.