Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Duna-völgyi országok Vízrajzi Szolgálatainak Fóruma - 2002. évi felmérés 479 Tudományos Kutató Rt. (a továbbiakban: VITUKI Rt.) és a vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: VÍZIG) útján látják el. A három forrás szerint úgy tűnik, mindenki ugyanarra gondol és a meghatározások logikusan egymásra épülnek. De ha egy más szakterületen dolgozót kérdezünk meg, akár Magyarországon, akár külföldön, vízrajzi/hidrológiai tevékenység alatt a legtöbben csak a felszíni vizek mennyiségi jellemzőit értik. A monitoring kifejezés a vízminőség előtérbe kerülésével vált közismertté, sokszor a vízrajzi tevékenység mellett/helyett. Vajon mi az oka ennek? Magyarországon a felszíni vizén vízminőségi hálózata a vízügyi szervezeten belül alakult ki, de mivel laboratóriumokhoz kötődött, fizikailag is elkülönülve a vízrajzosoktól. A kapcsolat abban merült ki, hogy minden mintavételhez az adatlapon fel kellett tüntetni a vízállást és a vízhozamot. A környezetvédelem és vízügy szétválasztásakor a vízrajzi tevékenység a vízügynél maradt, a felszíni vízminőségi tevékenység a laboratóriumokkal együtt a környezetvédelemhez került. 1994-ben egy közigazgatási államtitkári megállapodás rögzítette, hogy milyen vízrajzi típusú mennyiségi és minőségi adatokat szolgáltat egymásnak a vízügy és a környezetvédelem. Közben elszaladt az idö, és ismét együtt van a környezetvédelem és a vízügy, és előttünk áll a Víz Keretirányelv teljesítése. A lecke fel van adva!