Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
464 Kiss T.— Sipos Gy.—Fiala К. Összességében elmondható, hogy a vizsgált árvizek átlagosan 1 cm-rel töltötték fel a mintaterület hullámterét, ami jó egyezést mutat más adatokkal (Szlávik 2001 ). A partokon az övzátonyok épülése során ennél jóval több anyag került a partra, de ez az árvíz visszavonulása után tömegmozgásos és eróziós folyamatok révén jelentékeny részben visszakerült a mederbe. 5.3. A mérési területen felhalmozott anyag szemcseösszetétele A minőségbeli különbséget, azaz a homok- és iszap-agyagfrakció elterjedésének határát a 4. ábra szemlélteti, ahol a kettő közötti határt ott húztuk meg, ahol az igen finom homok (0,02 mm) mennyisége már 50% alá csökkent. A homok elterjedési területe szinte végig pontosan követi az előbb vizsgált izovonalas térképen az 1—5 cm közötti felhalmozódás területét. A folyópart közelében középszemú homok (0,2-0,5 mm) rakódott le, attól kissé távolabb az aprószemú homok (0,2-0,1 mm) az uralkodó (66-73%). A gátak felé fokozatosan csökken a mennyisége (3,2%-ig). A töltések közelében az iszap-agyag (41%) és finom homok (25%) frakciói váltak uralkodóvá. Ez azon kívül, hogy rávilágít az áramlási viszonyokra, fontos lehet egyes szennyezőanyagok térbeli eloszlásának vizsgálatakor is. 5.4. A hullámtér árvizvezető képességének csökkenése Az átfolyási tényező alakulását és ennek hatását a későbbi árvizekre úgy számoltuk ki, hogy a mérési pontok alapján meghatároztuk egy-egy szelvény mentén azt, hogy a friss üledék a hullámtér térfogatának (teljes vízbefogadó képességének) hány százalékát foglalja el. A számítások alapján azt kaptuk, hogy az 1998-99-es áradásokat követően 0,89%-kal, míg a 2000. évi tavaszi nagyárvíz feltöltése miatt az átfolyási szelvény területe a frissen mért minták alapján 0,09%-kal csökkent. Ez nem pontosan azt jelenti, hogy az átfolyási szelvény a következő árvíz idején ennyivel kevesebb vizet képes egyszerre levezetni, hiszen a lerakódott hordalék jelentős mértékben tömörödik. Az azonban biztos, hogy hatása van a hullámtér feltöltődésnek az árvizek nagyságának alakításában. Ha ezeket az extrém árvízi értéket (1998-2001) 100 évre vetítjük (azaz mintha minden évben ugyanilyenek előfordulnának) akkor a felhalmozott üledék vastagsága közel 200 cm-nek felelne meg, ami azt jelenti, hogy a hullámtér árvízvezető képessége 24,5%-kal csökkent volna. Azonban ez az adat is túlzónak tűnik, hiszen nem minden évben önti el a hullámteret a Tisza. A vizsgált árvizek rekordmagasságúak és hosszan tartóak voltak, amelyek ritkán fordulnak elö. Ezen túlmenően a partokon felhalmozódott nagy vastagságú üledék tömegmozgások révén visszajut a folyóba. Mivel az általunk mért mérések a frissen felhalmozott üledékre vonatkoznak, bizonyos mértékű tömörödéssel is számolni kell.
