Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán 465 4. ábra A homokos és iszaposagyagos üledékek elterjedése a 2000. évi án'izet követően Figure 4. Location of the sandy and silty-clayey deposits upon the flood of the year 2000. Bild 4. Lage der sandigen und schluffig-tonigen Sedimente nach dem Hochwasser von 2000 рис. 4. Размещение песчаных и илисто-глинистых отложений после наводнения в 2000 г. 6. Összegzés A vizsgálat elején kitűzött célok megvalósítása érdekében több módszerrel nagy mennyiségű adatot dolgoztunk fel, amelyek alapján kiszámítottuk a feltöltődés mértékét a vizsgált hullámtér egészén. Eredményeink a következőképen foglalhatók össze: - A vizsgált árvizek (1998-2001) által lerakott üledék átlagos összvastagsága 20,5 mm-nek adódott. Ez az átlag azonban nagy eltéréseket takar, hiszen a felhalmozódott üledék nagy része a partmenti 10-20 m-es sávban akkumulálódott. - A folyópart mentén felhalmozódott homokos üledékek határát az 5 mm-es akkumulációs izovonal adja meg, az ennél kisebb felhalmozódással jellemezhető területeken főleg iszapos-agyagos üledéket találunk. Ennek jelentőségét egy esetleges árvízzel levonuló szennyeződés adhatja meg, hiszen a különböző típusú szennyező anyagok rendszerint a lebegtetett üledékhez kapcsolódnak, tehát a leginkább veszélyeztetett terület a fenti izovonal és a gátak által határolt rész. - A geomorfológiai helyzet és a felszínalakító folyamatok alapvetően meghatározzák felhalmozódás mértékét cs további sorsát a hullámtér egész területén. A legnagyobb üledékfelhalmozódással jellemezhető partmenti sáv nemcsak aktívan épül, de pusztul is. (Most folyó vizsgálataink szerint a part pusztulásának évi maximális értéke meghaladja az 1 métert, sőt egyes helyeken a 1,5 métert