Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

436 Reich Gy.—Simonffy Z. zó kormányrendelet. Az intézményrendszer másik két pillérét - a finanszírozást és a szervezetet — illetően azonban: - várhatóan számottevően bővíteni kell a területnek jutó anyagiakat, - integrálni kell a mai környezeti és a vízgazdálkodási monitoring rendszer fele­lős irányítását. Szakmai értelemben a jelenlegi monitoring főként az állapotértékelést szolgálja. A VKI követelményei alapján felülvizsgálata és várhatóan jelentős bővítése szükséges a szabályozás és az ellenőrzés aktív elemét képező operatív monitoring miatt, amely a kritikus állapotú víztestek esetén az emberi tevékenységek engedélyezésének és a ja­vító intézkedések meghatározásának és ellenőrzésének fontos alapja lesz. A szakmai szabályokat ennek értelmében kell módosítani. Az adat típusát tekintve a legnagyobb fejlesztést a biológiai monitoring igényli, de jelentős kiegészítésre van szükség a kis vízfolyások hidromorfológiai és kémiai ál­lapotának, illetve általában a mikroszennyezők monitorozása területén is. A vízzel kapcsolatos monitoringot jelenleg több intézmény végzi. Összevonások az irányításban és az üzemeltetésben is szükségesek, de bizonyos megosztottság azért fennmarad, emiatt szoros koordináció szükséges, ami tartalmazza a különböző adat­bázisok {vagy azok kivonatainak) könnyű hozzáférését. Az operatív monitoring jelentős részét a vízkivételek, illetve a szennyvízbeveze­tések üzemeltetői, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók, a pontszerű szennyező­források tulajdonosai vagy üzemeltetői biztosítják majd. Ebben az esetben is megfele­lő előírások szükségesek a minőségbiztosításhoz és az adatszolgáltatási kötelezettség előírásához. A VKI szerinti monitoring valamennyi adatának nyilvánosnak kell lennie, össz­hangban az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokkal. 1.29. Az információk hozzáférhetősége és áramlási mechanizmusa, felelősök? Nehézségek és akadályok? Milyen beavatkozások szükségesek? Az adatgyűjtés rendszere országos törvényi szinten rendezett. Korszerű - EU­konform - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény ill. végrehajtási utasítása. Külön érdemes kiemelni, hogy ez a törvény céljai között már azt is megjelöli, hogy a statisztika valósághű, tárgyilagos képet adjon egyebek között a környezet állapotáról és változásairól is. A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát az 1992. évi LXIII. törvény garantálja. Az országos statisztikai rendszeren túlmenő vízgazdálkodási és környezeti adatok gyűjtését a már említett kormányrendeletek te­szik lehetővé ill. szabályozzák. Ugyanakkor az adatgyűjtés és adatáramlás gyakorlati állapota nem mindenben felel meg a VKI szerinti igényeknek. - Jelenleg az egyes tárcák saját adatbázisokat fejlesztenek. Ezek megvalósítását általában háttérintézmények, bizonyos esetekben szerződés keretében gazdasá­gi társaságok végzik. A fejlesztések nem követnek egységes elvet, az adatbá­zisok közötti kommunikáció, illetve adatátvitel gyakorlatilag hiányzik. Nincs általános felelős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom