Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű
A Háromszoros- vízerőmű 385 A Vízügyi Minisztérium a Népi Gyűlés határozata alapján 1980-ban összehívta a Jangce alsó és középső szakasza mentén fekvő öt tartomány képviselőit, s megvitatták a Jangce 10 éves árvízvédelmi fejlesztés tervezetét. Ennek eredményéként intézkedési csomagot fogadtak el: - Szükségszerű a töltések megerősítése. A cél az, hogy a gát és a töltésrendszer hatékony védelmet nyújtson olyan áradás esetén is, mint ami 1954-ben történt. A nagyobb védelem érdekében egyúttal szükséges a töltésrendszer magasságának megemelése. A töltés magasságát Sasi városánál 45, Hunghunál 21,7, Nankingnál 10,6, míg Sanghajnál 5,1 méter tengerszint feletti magasságra kell emelni. - A korábban eltervezett vízelterelö intézkedéseket meg kell valósítani, el kell továbbá érni, hogy Jangce áradása esetén a Tungting-tó körzete, a Pojangi tó körzete, Vu h cm város körzete és Hunghu körzet képes legyen 50 milliárd ni* víz befogadására. - Elejét kell venni annak a káros jelenségnek, hogy aszály idején a tavak visszahúzódó területét parasztok önkényesen birtokba vegyék. - A folyómedret rendszeresen kel/ tisztítani, hogy annak vízszállító-képessége maximális legyen. - Fejleszteni kell az árvíz előrejelzést és javítani az árvízvédekezést. Ezt az 1980-ban elfogadott csomagot sajnos nem valósították meg, ezért 1990 júliusában Jao Jilin miniszterelnök-helyettes egy, a Három-szoros erőmüvei kapcsolatos konferenciát a következő bejelentéssel zárta le: „1954-óta a Jangcén nem történt komolyabb katasztrófa, de ez még nem jelenti azt, hogy ez most már mindig így lesz". A szavakat azonban továbbra sem követte tett és az 1995-ös árvíz során a meglévő, elavult gátrendszer 2562 szakaszán állt elő vészhelyzet, az 1998-as óriási árvíz pedig jelentős emberi és anyagi veszteségekkel járt, amit az eredetileg elfogadott tervezet megvalósításával minimalizálni lehetett volna (Fehér 2001 ). Az 1980-as évek elején a KKP Központi Bizottsága újból meghatározta az ország hosszú távú stratégiai fejlesztési tervét és ismét napirendre került a Három-szoros erőmű megépítése. 1984. év folyamán az Népi Gyülcs jóváhagyta a megvalósíthatósági tanulmányt, s elhatározta az építkezési munkálatokat megelőző előkészületek azonnali megkezdését. Mivel a társadalom különböző részeiről, illetve egyes szakértői csoportoktól az erőmű megépítésével kapcsolatosan eltérő vélemények és álláspontok fogalmazódtak meg, a párt Központi Bizottsága és az Államtanács 1986-ban úgy határozott, hogy újból megvitatja a felmerült problémákat, hogy ez által még részletesebb, pontosabb és megbízhatóbb képet kapjanak. A közel 3 éves kiegészítő vizsgálódás eredményeképpen a megbeszélések vezetőiből álló csoport egy szakmai kérdésekből álló, 14 pontos jelentést fogadott el és terjesztett elö, ami alapján a Három-szoros Bizottság megfogalmazta „A Három-szoros kulcsfontosságú vízenergiái beruházás megvalósíthatósági tanulmánya" című beszámolót. 1990-ben az Államtanács Cseng Csiahua miniszterelnök helyettes vezetésével létrehozta az Auditáló Bizottságot. A szakértők valamint az Auditáló Bizottság vizsgálatát követően 1991-ben az Auditáló Bizottság elfogadta „A Három-szoros kulcsfontosságú vízenergiai beruházás megvalósíthatósági tanulmánya" című beszámolót és jelentést tett az Államtanácsnak az auditálás sikeres lebonyolításáról, valamint annak eredményéről.
