Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű
386 Nag }' László Az Államtanács ezt követően határozatot fogadott el, melyben felkérte a Népi Gyűlést a beszámoló megvitatására. 1992. április 3-án az Országos Népi Gyűlés hetedik kongresszusa megvitatta az Államtanács által előterjesztett Három-szoros-vízerőmü megépítésének tervezetét és kétharmados, abszolút többséget meghaladó arányú szavazattal elfogadta a javasolt tervezetet. Az aktív előkészületi periódust követően, 1993-ban, az Államtanács határozatot hozott a Három-szoros-vízerömű előkészítő munkálatainak megkezdéséről jelezve, hogy 40 éves kutatást, tervezést és meg-megújuló konzultációt követően elérkezett a megvalósítás időszaka és az első fázis építési munkálatai elkezdődtek. 1994. december 14-én Li Peng miniszterelnöki eredeti foglalkozása vízépítő mérnök) vezetésével megtartották az ünnepélyes alapkő letételt, ami az egész világ felé ünnepélyesen hirdette, hogy a Három-szoros-vízerömű építése megkezdődött. Az erőmű építése jelenleg is folyamatban van és a megvalósulás a tervezett ütem szerint alakul. Li Peng előterjesztésében a tervet az elsőrangú fejlesztés, egyszeri építkezés, szakaszos használatba vétel, folyamatos áttelepítés jellemzi. Az elsőrangú fejlesztés arra utal, hogy a Három-szoros projektről egészen Csunking városáig tartó Jangce-szakaszon egyedül kap elsőrangú, azaz kulcsfontosságú státuszt. Az egyszeri építkezés annyit jelent, hogy a kivitelezést egyhuzamban, észszerű munkafázisok figyelembevételével folytatják. A szakaszos használatbavétel értelmében az építmény elkészültét kővetően a tározó szintjét szakaszosan emelik, így is enyhítve a lakosság áttelepítésből adódó problémáit. Mód lesz továbbá arra, hogy a tározó feltöltésének kezdeti szakaszában összegyűjtött, a meder iszapolódásával és a hordalék lerakódással kapcsolatos valós adatokat megvizsgálják, tanulmányozzák cs összehasonlítsák az előzetes kutatási eredményekkel (Fehér 2001 ). A folyamatos áttelepítés szerint lesz, aki korábban költözik, mások később. 4. Az építkezés célja Az építtető kínai állam elképzelése szerint az erőmű és a gát elkészülte több fontos célkitűzés elérését teszi lehetővé az ország számára: — Talán a legfontosabb, hogy а folyam felduzzasztásával mód nyílik a víz olcsó és folyamatosan megújuló energiájának hasznosítására. — Jelentős mértékben javítja a Jangce középső és felső folyásán a hajózást, lehetővé téve a hajóknak, hogy mélyen behatoljanak Kína belső területeire. Ez előmozdítja a külvilágtól eddig elszigetelt és ezért gazdaságilag kevésbé fejlett területek (mint a Szecsuáni-medence) felzárkózását és integrációját a nemzeti és világkereskedelembe. Lehetővé válik, hogy lényegesen kevesebb üzemanyaggal még 10 000 tonnás hajók is elérjék Csunkingot. A hajózási költségek 35—37%-os csökkenése várható. Az előrejelzések szerint az éves forgalom a jelenlegi 10 millió tonnáról 50 millió tonnára fog nőni. - A Jicsang alatti szakaszon a kisvizes időszak 3000 mVs vízhozama 5000 m 3/sre nő, ami elősegíti az alsóbb szakaszokon a zavartalan közlekedést. - A nagy gátnak köszönhetően az erőmű feletti szakaszon az árvíz elleni biztonság 1000 éves visszatérési idejű árvízre fog megfelelni. Az erőmű alatti szakaszon a Tungting és Pojangi tavak segítségével a korábbi 10 évesről 100 éves visszatérési idejű árvízre javul az árvízvédelmi rendszer megfelelősége. Mind-
