Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
1. füzet - Szilágyi Endre: A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai
A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai 77 I. táblázat A bajánsenyei árvízhozamok Árvízhozam valószínűsége MTO 1528 sz. terv MTO 1812 sz. terv II. Keretterv Árvízhozam valószínűsége 1972 1979 1980 % m 3 s 1 1 29 45 76 3 20 33 64 10 14 23 49 Második példánk Csesztreghez kapcsolódik. Itt az 1958-ben megkezdett rendezés előtt a nagyvizek a településen átmenő Kerka-ágban folytak le. A település ÉK-i határánál a jelenleg Kerkának nevezett meder magas vezetésű malomcsatorna volt. A rendezés folyamán a Kerka-meder 25 m 3s _ 1, a csesztregi Kerka-ág pedig 50 m 3s 1 nagyságú vízhozam levezetésére készült. (A 75 mV az akkori feltételezés szerint 0i%-os volt, a jelenleg elfogadásra ajánlott értéknél 25 m 3s~'-mal kevesebb.) A vízrendezési munkák hatása a nagyvizekre: - a meder nagyobb vízszállító képessége miatt a rendezésig elöntött tározóterek egy részét kiiktatták, - meggyorsult a levonulás. Feltehető tehát, hogy az árhullámok áradó ága meredekebb, a tetőző hozam nagyobb lett. Ezek a hatások azonban az idő előrehaladásával egyre jelentéktelenebbé váltak, mert nem történt meg a rendezett medrek karbantartása. Ezért: - a medrek feliszapolódtak, - a kisvízi—középvízi medret kísérő növényzet nagymértékben elburjánzott, emiatt a kiöntések gyakorisága nőtt, a természetes tározóterek nagy részét ismét elöntötte a víz, a levonulás sebessége csökkent. A fenntartási munkák elmaradásának számszerűsíthető következményeit a Kerka alsó szakaszára vonatkozóan a tormaföldei állomás nagyvízi vízhozamgörbéivel szemléltetjük (2. ábra). Itt az összetett szelvényű, padkás meder 2,00 m vízállásnál 1978 előtt 70 m 3s~'-ot szállított. 1998-ban ugyanennél a vízállásnál a vízszállítás már csak 42 m 3s~ 1 volt. 2,00 m vízállás a telt medret jelenti, ennél a vízállásnál gyakorlatilag még nem folyik ki víz az ártérbe a mérce környékén. Hasonló arányú a csökkenés magasabb vízállásoknál is. A sebességmérésekből megállapítható, hogy míg régebben a nagyvizek szállításában a meder mindkét oldali padkája jelentős részt vett, napjainkra ez a részvétel lecsökkent, sőt a bal oldali padka már nem, vagy alig szállít vizet. A növényzet lefolyást gátló hatása a Lenti feletti vízfolyásszakaszon még jelentősebb. 1998-ban a Kerkát Csesztregnél olymértékben benőtte a növényzet, hogy csak néhány m 3s _ 1 vizet tudott szállítani. Fás-bokros növényzettel sűrűn benőtt volt a Kerka és a Kerka-ág találkozása alatti mederszakasz is. Ennek volt a következménye, hogy a legfeljebb 60 nv's 1 tetőző hozamú árhullám (3. ábra) nem csak a bevezetés-
