Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
4. füzet - Nagy István-Schweitzer Ferenc-Alföldi László: A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony)
548 Nagy I,— Schweitzer F.— Alföldi L. KOROS Takács-zug 6. ábra. Körös menti hullámtér feltöltődés szelvénye (Schweitzer 2001) Figure 6. Cross-section of flood-plain deposition in the Körös flood-plain (Schweitzer 2001) Bild 6. Schnitt durch die Deichvorland-Verlandung am Körös-Fluß (Schweitzer 2001) рис. 6. Поперечное сечение наполнения поймы вдоль р. Кереш (Schweitzer 2001) 0,00 • 0,20 • 0,40 • 0,60 0,80 ^ 1,00 сл и 1,20 •<и S 1.40 1,60 1,80 2.00 2,20 szürke csillámos homok szürke iszapos homok sötétbarna agyag rétegzett iszapos agyag szürke iszapos finomhomok szürke finomhomokos iszap szürkésbarna hidromorf talaj ármentesítések elótti hidromorf talaj infúziós lösz készítésekor kezdődött. Vásárhelyi szerint „A Tisza partvidékének helyszíni vizsgálatánál mindenki meggyőződhet, a szintmérési adatok pedig csalhatatlanul kimutatják, hogy a part közelében fekvő föld többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér, mely gyakran 5-6-7 lábbal is alább esik a partiénál" (Deák 1996). Ez a Vásárhelyi-féle idézet egyértelműen arra utal, hogy az övzátonyok a szabályozás tervezésénél is ismertek voltak. Károlyi (1958) aki az övzátonyok szerepét még úgy jellemzi, hogy az övzátony megszakadását, a fokokat nyári gáttal zárták el, későbbi (1960) kutatási jelentésében a nyári gátak hatását vizsgálva nem említi az övzátonyok szerepét. Leírása szerint a nyári gátaknak az árvízlevonulásra való hatása lényegében hasonló vagy azonos az övzátonyok hatásával: „Az áradó víz a nyári gátak magasságánál nagyobb vízállásnál terül csak szét a hullámtéren, a nagyobb elragadó erő bizonyos mértékben növeli a meder beágyazódását. Ugyanakkor a nyári gát koronáját meghaladó víz a legnagyobb vizek kivételével kissé csökkenti a hullámtéren folyó víz sebességét. A két ellentétes hatás kb. kiegyenlíti egymást." Ugyanilyen szerepet játszanak az övzátonyok, ami azt jelenti, hogy kis és közepes árvizeknél nem, hanem csak nagyobb árvizeknél kezdődik a hullámtéri levonulás, valamint a hordalék lerakódás. Az árvízi meder-beágyazódás az apadó ágban bekövetkező hordalék lerakódással megszűnik. Ez a jelenség azonban rendkívül nehezen mérhető, detektálható. A Kisköre-Szolnok között végzett hosszanti mederfelvételek szerint az elmúlt 25 évben Szolnok-Csongrád között egyes szakaszokon mederfeltöltődés volt a jellemző. Mindezekből arra következtethetünk, hogy az árvíz kialakulás első
